Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

zekben az években is - üzemen kivül - fennállott, utal a Somogy megyei megyefőnöknek egy 1858-ból való irata, amelyben egy fegyvertartási engedély kapcsán Herbeczet gyár igazgatónak nevezik. 2 ' Amikor a gyárat három évi szünet után újra működésbe hozták, 1862/63ban 25.275, 1863/64-ben 106.516, 1864/65-ben 71.166 mázsa répából készített cukrot. A gyári termelés hullámzása a répatermesztésseí volt összefüggésben Az 1863-ban elért kimagasló répatermés eredményezte, hogy fennállása alatt a gyár legnagyobb cukorrépamennyiséget tudta feldolgozni. Ekkor a gyár kapacitása az összes dunántúli cukorgyárak között a harmadik helyen állott. A gyár nagyságára, jövedelmezőségére a kivetett adóösszegekből is következtethetünk. Herbecz a cukorgyár után 1862/63-ban 10.350 forint, 1863/64-ben 43.618 forint, 1864/65-ben 29.142 forint adót fizetett. A somogyhárságyi répacukorgyár működését a kedvezőtlen répatermések miatt 1866-ban a tulajdonosok végleg beszüntették. Ettől kezdve a Somogy megyei répatermelés és cukorgyártás mintegy három évtizeden keresztül szünetelt egészen addig, amig létre nem hozták a még ma is müködo kaposvári modern cukorgyárat. Baranya megyében csak Pécsett létesült répacukorgyár 1844-ben. Pécsen kivül a megyében cukorgyár sohasem működött, sem a répacukorgyártásnak kezdeti szakaszában, sem pedig a cukorgyártás későbbi története folyamán. Erről tanúskodnak a Baranya megyei levéltár iratai is. De a Magyar Királyi Helytartó Tanács iratai között is találunk a répacukorgyártással kapcsolatban Baranya megyétől érkezett jelentéseket, amelyek mind arról szólnak, hogy az alispán megállapítása szerint a megyében cukorgyár nincs, vagy hogy a járási főszolgabírók jelentése szerint az egyes járásokban sehol sem működik cukorgyár és a fehér céklarépát sem termesztik sehol a megyében. 28 A pécsi répacukorgyár alapitása ugyancsak Linberger G. Gyula nevéhez fűződik. Nyilván elősegítette a pécsi cukorgyár létrehozását az az országos méretű mozgalom is, amely védegyletek létrehozásával igyekezett előbbre vinni a belföldi iparcikkek fogyasztását és igy a hazai gyáralapitásokat. Pécsett hozzájárult gyárak létesítéséhez az itt található mecseki koszén, amely az üzemeknek elsőrendű hajtóerőt szolgáltatott. Valóban Pécs szab. kir. város ekkor a gyáralapitások időszakát élte, mert azt jelentette a városi tanácsra Helytartó Tanácsnak, hogy Pécsett 1844-ben egy cukorgyár és egy vasgyár, 1845-ben pedig egy szövetgyár létesült. 29 Amikor a cukorgyára lapító Linberger megvált a kastélyosdombói gyártól és Nedeczky György földbirtokostól, 1843 Őszén Pécsre költözött. Először Szirányi Béla városi polgárnál bérelt ki egy emeleti lakást, ahol meglehetősen szük helye volt a Linberger családnak, mert egy szobát kizárólag butorraktározásra használt. A következő évben azonban megvette Otskay Antal lakócsai tiszttartó 229 négyszögöl telken fekvő pécsi házát a siklósi külvárosban. A ház vételára