Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

Tehát tervbe vették a dombói gyárban az ellenőr személyét, alkalmazására azonban nem került sor, pedig igy a két üzlettárs sok későbbi vitát, egymásközti ellentétet elkerülhetett volna. Amikor a gyártás 1839-ben megindult, a gyár részére kiszemelt épület még nem volt teljesen berendezve. Az első évben csak a főzoházat rendezte be Linberger, ezt is csak szükségmegoldás szerint. Ekkor csupán 80 mázsa finomított cukrot készített, a többi kisajtolt lé süritett szirup formájában maradt és csak a következő évben dolgozták fel cukorrá. A cukorgyártáshoz szükséges szerszámokat, berendezési tárgyakat nagyrészben Linberger adta. Ezekről később azt állította, hogy ujak voltak, bár már a kastélyosdombói gyár megindítása előtt ezeket használta a nagykőrösi répacukorgyár is. Nedeczky adta a gyár alapításához az épületeket, az üzemeltetéséhez a répát, fát és igaerőt. A gyár két gyárépületből és egy raktárépületből állott. Amikor a famennyiség nem volt elegendő, a zádori uradalomtól is vásároltak fát. A gyár adminisztrációját maga Linberger végezte a lehető legegyszerűbb módon. Vezetett egy un. gyárkönyvet (Fabriksbuch) és egy pénztárnaplót. Számadásai azonban nem voltak pontosak, ezért később sem lehetett pontosan megállapítani, hogy nyereségesek, vagy veszteségesek voltak-e a répacukorgyár üzleti évei. A kastélyosdombói gyárnak Linberger Gyula az 1839/40. gyártási évre utólag készítette el általánosságban mozgó számadásait. 25 Eszerint az első év haszonnal zárult. Kiadások: 20. 000 mázsa répa 10. 000 forint 400 öl fa 2. 000 Tt 500 mázsa spódium 3. 500 ,; Két cukorfőző mester fizetése (1250+750) 2.000 tr Munkások bére 5 hónapra 1. 875 Tf Mészre 150 r

' Tejre és vajra 100 " Egyéb vegyes kiadásokra (világítá

s, stb. ) 2. 300 " Kiadások összesen: 21. 925 forint Bevételek: 1.000 mázsa cukor(a 20.000 mázsa répából) 50.000 " 300 mázsa melasz 2.250 " Bevételek összesen: 52. 250 forint A számadás szerint tehát az első gyártási évben - nyilván a megmaradt sűrített cukorlé feldolgozása után - a gyár 30. 325 forint hasznot hozott. A következő két gazdasági év azonban veszteséges volt, mert 1840/41-ben