Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867
ban ismerték nemcsak itthon, hanem külföldön is, ahol mint a répacukorkészités hires tanárát emlegették. A már emiitetteken kivül sok hazai répacukorgyár neki köszönheti létrejöttét. Igy pl. a gácsi, galsai, kigyósi, kisturi, nagyiratosi, nagykőrösi, stb. Ha tudomást szerzett gyáralapitási kisérletekről, szakismereteivel mindig segir tett a gyárat létrehozni. Amikor 1838-ban pesti cukorkészitő tanfolyamait megszüntette, a Somogy megyei Kastélyosdombóra költözött. 1? Itt Nedeczky György földbirtokossal együtt létesítették a dombéi répacukorgyárat. 18 Amikor öt évi közös munka után a két társtulajdonos között vita támadt, majd per lett belőle, Linberger Pécsre települt és itt megalapította saját önálló répacukorgyárát. Somogy megyében már a répacukorgyártás kezdeti időszakában megmutatkozott, hogy a talaj és az éghajlat kedvező a cukorrépa termesztésére, mert az 1830-as évek végén és az 1840es évek elején két répacukorgyár is működött, az egyik Szigetváron, 19 a másik Kastélyosdombón, sőt ugyanezekben az években felmerült egy harmadik cukorgyár alapításának a gondolata is, Magyaratádon. 1853-ban már Czindery második cukorgyára is működött Szigetváron, 1854-ben pedig megalapították Somogyhárságyon a megye negyedik cukorgyárát. Az 1840-es évek elején rendszeresen azt jelenti Somogy vármegye közgyűlése a Helytartótanácsnak, hogy a megyében két nevezetes cukorgyár van, az egyik Szigetváron, a másik Dombon. A szigetvári már 1837-től termel, de a dombói csak 1839-ben kezdte meg; működését. A gyártulajdonosok tájékoztatása szerint mind a két gyár 20. 000 mázsa répa feldolgozására alkalmas. A kastélyosdombói az indulás évében csak próbaüzemelést végzett, de a szigetvári gyár ebben az időben már jelentős mennyiségű finomított cukrot gyártott. Jelentik, hogy az időjárás nagyban befolyásolja a répatermést, a termett répamennyiség pedig a cukorgyártást. A gyárak nemcsak a gyártulajdonosok birtokán termett cukorrépát dolgozzák fel, hanem vásárolnak Szigetváron és Lakócsán más répatermelőktől is. 20 A két gyár az előállított cukorféleségeit minden külön forma vagy márka használata nélkül értékesiti. Magyaratádon is egy répacukorgyár felállításának engedélyezését kérte Humelauer Adalbert, a gróf Salburg árvák birtokának bérlője. Benyújtotta a megyéhez a gyár építési tervét és a költségvetést, amely szerint a gyár megépítése 5. 670 forintba került volna. Humelauer bérlő azért kivánt cukorgyárat alapítani 1837-ben, hogy növelje jövedelmét. A répacukorgyártástól kettős hasznot várt: cukrot és répahulladékot. Az utóbbit marhatartásra kivánta felhasználni. A cukorgyár épületét ugy tervezte megépíteni, hogy azt a bérlet lejárta után is a tulajdonosok, ha másra akarják használni, átalakíthassák vagy lakásnak, vagy istállónak. A megállapodásban a tulajdonosok és gyámjuk hozzájárultak ahhoz, hogy a gyár építési költségeit a bérlő évi 1.000 forintos összegben az árendából levonhassa. Azonban kikötötték, hogy a gyár építéséhez szükséges homok és viz fuvarozását a bérlő nem számithatja bele az építési költségbe, a téglá-
