Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867
lagfogyasztás nem lehetett több mint 1 kg. Amig Magvarországon az egy főre eső évi cukorfogyasztás ebben az időben 1 kg volt, addig Németországban 5, Franciaországban 8, Angliában pedig 21 kg volt a fogyasztási átlag. A cukorgyárak termelési költségeinek megtérülését és a gyártási hasznot döntően meghatározták a cukorárak. Ezek természetesen függő viszonyban voltak a kereslettel és kínálattal, a külföldi exporttal és belföldi fogyasztással. A helyi cukorárakat nagyban befolyásolta a közlekedés, a felvevő piac távolsága vagy közelsége, a szállítás drágasága. Az 1848 előtti cukorárakról az alábbi kimutatást adjuk mázsánkénti forintértékben 10 Év Süvegcukor Cukorliszt Szörp 1841 18.14.6.1842 18.10.6. 1843 18.15.6.1844 18.14.6,1845 21.18.6.1846 21.18.6.1847 21.16.6. 1848 21.16.7.Tehát nyolc év alatt a süvegcukor mindössze 3. - forinttal, a cukorliszt 2. forinttal, a szörp ára pedig 1.- forinttal emelkedett. Segítették a répacukoripar fejlődését azok az intézkedések is, amelyeket a hazai ipar támogatására tettek. Az 1848 előtti években kezdődött egy olyan ipar pártolás i irányzat, amely a hazai ipar támogatását tette a társadalom és az állam egyik igen fontos célkitűzésévé. Ez az iparpártolási irányzat a cukorgyártást is felkarolta. Az iparpártolás jegyében rendezték meg az első hazai iparkiáliitást 1842 augusztusában, amikor az országos iparegylet közgyűlésén Kossuth Lajos terjesztette elő cukoriparunk kérdését. Ez alkalommal több cukorgyárat elismerő oklevéllel tüntettek ki, de a kiállításon déi-dunántuii cukorgyárak nem vettek részt. A következő évben rendezték meg a második iparkiáliitást. A kiállításon szereplő cukorgyárak arany, ezüst és bronz emlékérmet, a spódiumgyárak elismerő oklevelet kaptak. Ezen a kiállításon sem szerepeitek még a dél-dunántuli cukorgyárak. A harmadik iparkiállitás megrendezésére 1846-ban került sor, amelyen többek között részt vett a szigetvári répacukorgyár is és a zsűritől dicsérő oklevelet kapott. A cukorgyárosok tömörülése, egyesülése is fejlesztőleg hatott ebben a kezdeti időszakban a cukoripar fejlődésére. Már 1848 előtt volt a magyar cukor-