Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

gyárosoknak egyesületük, de ez a Bach-korszak elején megszűnt. Az egész Monarchia cukorgyárosai részére 1856-ban hoztak létre Prága székhellyel egy egyesületet, "Verein für Rübenzucker industrie in Kaisertum Österreich" néven. Az egyesület első magyar tagjai között dél-dunántuli cukorgyárosok még nem voltak. Az egyesület vezetőségi tagjai között pedig még egyáltalán nem szerepelt magyar cukorgyáros. Az egyesület székhelye 1862-tŐl Bécs lett 1866-ban az egyesület Pozsonyban tartotta évi közgyűlését, amelyen több magyar cukorgyár között a csáktornyai répacukorgyár is képviselteti"; magát. Nemcsak magyar ipari kiállításokon szerepeltek cukorgyáraink, hanem bemu­tatták gyártmányaikat külföldi nagy világkiállításokon is. Igy 1851-ben Lon­donban, 1855-ben Párizsban, 1861-ben ismét Londonban, 1863-ban Hamburg­ban és 1867-ben ismét Párizsban. Ezekről a világkiállításokról sok kitünte­tő érmet, elismerő oklevelet hoztak haza Magyarországra. Nemzetközi elis­merése volt ez a magyar répaeukorgyártásnak, még ha ezeken nem is sze­repeltek a dél-dunántuli gyárak. A külföldi világkiállításokon elért eredmények azért is értékesek, mert eze­ket a gyarmatcukorral szemben, a nádcukorral való versenyben érték el a répacukorgyárak. Ez a répacukornak a nádcukor feletti győzelmét jelentette európai viszonylatban, tehát nemcsak magyar szempontból. Ezzel egyidőben megindult a répacukor kivitele, amely bizonysága lett annak, hogy a répacu­kor a világpiacon is egyenlő' versenytársa lett a nádcukornak. A répacukorgyártás további felemelkedését szolgálta most már az export megszervezése. Az első cukorkivitelünk a balkáni államokba és Bécsbe irá­nyult, amelyben részt vettek a dél-dunántuli répacukorgyárak is. Az export következtében emelkedett a belföldi cukortermelés, bár a jobb szállításhoz a viziutakon kivül több vasútvonalra is gyorsan szükség lett volna. A jobb szál­lítási feltételek elősegítették volna a pécsi kőszénnek, e fontos fűtőanyagnak a szállítását is. A dél-dunántuli répa cukorgyárak cukorki vitele azonban leginkább Bécsbe, Stá­jerországba, Krajnába, Karintiába, Tirolba irányult. Azonban eljutottak a szállítmányok Svájcba és Olaszországba, sőt olykor Angliába és Franciaor­szágba is. Olaszországi kivitelünk finomított és nyerscukorbói állott, mert az olaszok fogyasztották a nyerscukrot is. Angliába és Franciaországba gyá­raink csupán nyerscukrot szállítottak, ahol az ottani cukorgyárak végezték el a finomítását. Az angliai és franciaországi exportra főként olyan években ke­rült sor, amikor ezekben "az országokban igen gyenge voit a répatermés. A répacukor exportja is nemkevésbé járult hozzá ahhoz, hogy a soproni ke­reskedelmi és iparkamara, amelynek hatásköre az egész dé-kdunántulra ki­terjedt, 1867. évi jelentésében már ugy emlékezhetett meg a répacukoripar­ról, mint a kamara területének legjelentősebb és leghatékonyabb iparáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom