Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - KOPASZ Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867

nevéhez fűződik, aki a Pozsony megyei Nagyfödémesen es az Esztergom megyei Bátor kosziben alapított cukorgyárat. Mindkét gyárat 1830 végén rendezte be, de a cukorgyártást csak 1831-ben kezdte el. Gyári épületek gyanánt a már meglévő gazdasági épületeket használta fel. A nagyfödémesi gyárában Lacsny egy francia és egy belga szakembert alkalmazott^ a bátorkeszi üzem vezetésévei pedig Linberger G. Gyula cukorkészitot bízta meg. Bár Lacsny gyáraiban a répából csak 3 - 5 % cukrot tudtak még kivonni, már komoly gyári üzemeknek számítottak, hiszen több mint napi 200 mázsa répa feldolgozására volt kapacitásuk. Serkentőleg hatott a hazai répacukorgyártásra Ferenc királynak 1831 elején kiadott legfelsőbb határozata, amely mentesítette minden jövedelmi adó fizetési kötelezettsége alól azokat a cukorgyárakat és cukorgyártó üzemeket, amelyek cukrot belföldi növényekből állítottak elő. Ez az adómentes

ség a korábbinál sokkai kedvezőbb feltételeket teremtett a répacukorgyárak alapításához. Lacsny Miklós gyárain kivül egyre több répacukorgyár létesült szerte az országban: a Felvidéken, Dunántúlon, az északkeleti országrészen és Erdélyben. Lacsny példamutatásán kivül, ebben oroszlánrésze volt Linberger G. Gyula propagativ fáradozásának, aki számos gyár alapítását segítette elő a répacukorgyártás e hősi korszakában. Támogatta a gyára lap it ásókat szakismeretével, cukorkészitői tanfolyamok szervezésével, de ugy is, hogy személyesen segített az uj gyárak szervezésében és a gyártási folyamat megindításában. Előfordult, hogy induló gyáraknak kölcsön adta saját cukorgyártó felszerelését, esz közeit, csont lisztet szállított a cukortisztitáshoz és saját maga is alapított cukorgyárakat. A különféle növények között a répán kivül a burgonya volt az, amelyből sikerült jelentősebi) cukrot, ti. a burgonyacukrot előállítani. A burgonyacukor készítését Kirchhoff pétervári születésű orosz gyógyszerész fedezte fel. Magyarországon Festetich gróf készített először burgonyacukrot dél-dunántuli birtokán, Szente

gyeden, Somogy megyében. II. Répacukorgyártásunknak kezdetben nagy hibája volt, hogy nem állott elég szoros ka

pcsolatban a mezőgazdasággal. A cukor gyártók sok esetben nem mezőgazdák voltak, földtulajdonnal nem rendelkeztek, tehát nehézségbe ütközött a cukorrépa beszerzése. A kipréselt répahuiladékot, a visszamaradt melaszt nem használták fel az állattenyésztésben, hanem mindez veszendőbe ment. A cukorgyártási idényben felfogadott napszámosókat a gyártás befejezése után elbocsátották, mivel - gazdaság hiján - a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban nem alkalmazhatták őket. A répatermesztés kezdeti időszakában nemcsak a kisebb gazdák,, de még a nagyabb birtokosok is idegenkedtek a cukorrépatermeléstől. Pedig amig itthon nem tudtunk elegendő cukrot előállítani, külföldről kellett drága pénzen beszerezni. A munkaigényes cukorrépa termesztésével sok munkást lehetett