Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában
Harkányban, egyet Mohácson és kettőt Pécsett. 40 A harkáiv . konferenciát a Rudolf-gyógyfürdőben tartották meg 1947 augusztus 25-31-ig, A nagy költségkihatással járó tanfolyamokra "kizárólag a legkiemelkedőbb szabadművelődési tevékenységet végző, érdemes" pedagógusokat vették fel. A behívott 35 ügyvezetőből 33 jelent meg. Az elszállásolás a MÁV vasutas üdülőben történt, ahol a hallgatók élelmezését is rendkívül kedvezményes áron biztosították. Ezenkívül a környék községeiből meghívást kaptak a lelkészek és tanítók is, hogy mint "bejáró" hallgatók vegyenek részt az előadásokon és bemutatókon. A tanfolyam első két napján a szabadmüvelodés szervezeti kérdéseit tárgyalták meg. "Rámutattunk a tanfolyamok, különösen a szabadiskolák nevelői értékére, az önképzőkörök, könyvtárszolgálat pedagógiai és gyakorlati megszervezésének módjára. A módszertani kérdések között főhelyet ismét a szabadiskola kérdése foglalta el. Ezt a népművelési formát ugy is igyekeztek közelebb vinni a hallgatókhoz,, hogy azok, akik már ilyet szerveztek, beszámoltak tapasztalataikról, igy Somfai József dinnyeberki tanító és Kanyar József, a pécsi parasztnépf o i sko 1 a ig az g ató j a. Az elméleti megbeszéléseket gy r akorlati szemléltetések is követték: zenei és mozdulatmüvészeti produkciók, valamint népi ének és tánc. Ez utóbbit - mint már emiitettük - a pécsi parasztfőiskola végzett hallgatói mutatták be. Jellemző módon azonban a módszertani kérdések tárgyalása kisebb arányban szerepelt a tanfolyam anyagában, mint az eredeti tervezetben. Elmaradt a szabadsz inj átszók és bábjátékosok megbeszélése és az önképzőkörök szervezése és más kérdések: a rövidítés az ideológiai-társadalomtudományi, elméleti anyag rovására történt. A megyei javaslat az elméleti megbeszélésekre 2 napot szánt, amit a minisztérium 3-ra emelt fel. így került sor egy "Társadalomtudományi ismeretek napja", egy "Történelmi ismeretek napja", egy "Magyar irodal-i ismeretek napja" megtartására. Kétségtelen, hogy a tanmenet végső formájában egységesebb tematikát adott, de ezenkívül kifejeződött ebben az is, bogy a minisztérium fokozni kívánja a hallgatók eszmei-politikai felkészültséget és meghatározott irányú "tudatnevelést" kívánt elérni. Bár az elhangzott leadásokat részleteiben nem ismerjük - legfeljebb csak a sajtóvisszhangból nyerhetünk ezekről némi benyomást - de maguk a felvett témák, illetve a címek megfogalmazása sokat elárul. A társadalomtudományi ismeretek napján a témák a társadalmi osztályok kialakulásával, a társadalom mozgató erőivel és a magyar társadalom fejlődésének konkrét kérdéseivel foglalkoztak. Nagy szerepet kapott 1848 és a felszabadulás utáni földreform kérdése. ++ X A szabadmüvelodés utolsó aktiv éve (1947/48) a centenárium jegyében telt el. A felügyelőségen 1947 őszén személyi változások következtek be, de arról nincs biztos tudomásunk, hogy az ezévi ügyvezetői megbízatások valóban a
