Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

VKM emiitett rendeletének megfelelően történtek-e. Egy névjegyzék maradt ránk, amelyben a megyei felügyelőség uj vezetője felsorolja azokat a személyeket, akiket a járások ügyvezetőivé kivánt kineveztetni. Ezek legtöbbje a korábbi évekből ismert, valóban a legderekabb, legbuzgóbb népművelők, akik mint a felterjesztés hangsúlyozza, az előirt nyári ügyvezetői tanfolyamot is elvégezték. Annak azonban nincs nyoma, hogy a felügyelői hálózatnak ez a megerősítése valóban megtörtént-e, megkapták-e kinevezésüket a járási ügyvezetők. A fennmaradt irásos anyag legnagyobb része a 48-as emlékversenyekre való készülődést tükrözi. Csak elszórtan, itt-ott találkozunk olyan munkatervekkel, jelentésekkel, mint korábban. Ezeknek az összeállítása is valahogy hanyagabb, az előadáscimeket ritkán tüntetik fel, megelégednek a tervbevett óraszám beírásával, vagy olyan általános jellegű jelentéssel, hogy "a tanfolyamot szépen sikerült műsorral zártuk.

11 Ezekből a hiányos adatokból összeállított kép alapján ugy tűnik, hogy az ügyosztály, s a felügyelőség is erőfeszítéseit a centenáriumra összpontosította, s a többi népművelési tevékenység ott és ugy folytatódott, ahogyan éppen az ügyvezető kialakította. Az Ormánságban pl. sikerült létrehozni még egy szabadiskolát Vajszlón, ifjak számára. Leányszabadiskolát is akartak szervezni, a minisztérium azonban ehhez nem járult hozzá, valószínűleg pénzügyi meggondolásokból. 1947. őszén jött létre a nyomj ai szabadiskola is, amelyről már beszéltünk. Ugyanakkor a legtöbb községben, ahol a munka egyáltalán beindult, gazdasági szaktanfolyamot rendeztek, néhány "közművelődési" előadással. Igaz, az utóbbiak témája rendszerint a szabadságharc - 1848. A centenáriumra való készülődés egyébként is hozott bizonyos eredményeket a falusi népművelés kulturális színvonala szempontjából. A centenáris versenyeken, ahol ének, zene, tánc, színjátszás műfajában lehetett indulni, a teljesítmény értékelésénél az előadott mü igényességét, művészi értékét is figyelembe vették.- A. felkészítés még 1947 őszén megindult, igen alapos szervezeti munkával. Az első megyei kulturértekezletet a 48-as Országos Kulturverseny Baranya megyei rendezőbizottsága november 17-én hivta össze a megye területén létrehozott 35 körzet "főrendezői" számára. Ezt az elsőt még számos megbeszélés követte. Bár kétségtelen, hogy az erőfeszítések nagy része arra irányult, hogy a körzeti versenyeket összehangolják az országos menetrenddel, valamint más szervezeti problémákat megoldjanak (pl. ahol körzeten belül nem volt lebonyolítható a verseny, vagy önhibáján kivüi elkésett jelentkezőkről volt szó stb. ) de észrevehető az is, hogy tartalmi kérdések is felszínre kerültek. A szervezőbizottság ugy határozott, hogy "minden disszonáns hang, esetleg giccs kiküszöbölése érdekében" a beérkezett nevezések alapján helyszíni kiszálláson, személyes megbeszéléssel fog segítséget nyújtani az előadni kivánt mü értékelésével kapcsolatban. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatósága felajánlotta, hogy mindazoknak, akik a centenáris versenyen színjátszó csoporttal kivannak résztvenni - lehetővé teszi a színház egyik próbáján való részvételt. A zenei és énekversenyekre vonatkozólag Kerényi János felhívta a főrendezőket, közöljék az előadókkal, hogy a megfelelő darab kiválasztásában a szakbizottsághoz forduljanak, mert ez tudja leginkább eldönteni, hogy a versenyző hangterjedelme, zenei teherbíró képessége alapján milyen müvek előadása ajánlható.