Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

anyagául.'* Ez a négy tárgykör a következő volt: 1. Szociológiai ismeretek 2. történelmi ismeretek 3, irodalmi ismeretek 4. zene ismeretek. A program indokolásánál figyelemreméltó megállapításokkal találkozunk. A szociológiai ismeretek témakörét például azzal indokolja az ügyosztály: "...nemcsak ezért került első' helyre, mert ezen a téren mutatkozik a legtöbb hézag munkatársaim ismeretvilágában, hanem azért is, mert csak enn^k szempontjai alapján lehet a tudománj'ok és művészetek világában, sőt az emberi élet lehetőségeinek kérdésében helyesen tájékozódni. Az anyag magában foglalja a társadalom európai és magyar fejlődésére, valamint a jelen helyzetre vonatkozó ismereteket, nemkülönben a marxista társadalomszemlélet legfontosabb tételeit is. " Ez az idő azonban túlságosan hosszú távú volt az aktuális szükségletekhez képest, ezért a minisztérium olyan áthidaló megoldást talált, hogy az 1947. évi felügyelői értekezletet szaktanfolyammá bőviti s erre a status egész fogalmazói karát meghívta. "Természetesen - hangzott a minisztérium indokolása egy két hetes tanfolyamon nem kerülhet sorra a szakvizsga egész anyaga. Éppen azért annak körülbelül egyharmadaként négy igen fontos problémakört választott a minisztérium az ez évi nyári tanfolyam anyagául. "^ Ez a négy tárgykör a következő volt: 1. Szociológiai ismeretek, 2. Történelmi ismeretek, 3. Irodalmi ismeretek, 4. Zenei ismeretek. A program indokolását vizsgálva igen érdekes változást figyelhetünk meg a minisztérium irányitásban. Mindenekelőtt az addigi társadalomszemlélettel szemben egy határozottabb irányvételt, amelyet most már a politika nyelvén ugy jellemezhetnénk, hogy a marxizmushoz közelitő parasztpárti baloldal álláspontja mind a történet-felfogásban, mind egyéb társadalomtudományi és kulturális kérdésekben. A szociológiai ismeretek témakörét például azzal indokolja az ügyosztályvezető: "E problémakör nemcsak azért került első helyre, mert ezen a téren mutatkozik a legtöbb hézag munkatársaim ismeretvilágában, hanem azért is, mert csak ennek szempontjai alapján lehet a tudományok és művészetek világában, sőt az emberi élet lehetőségeinek kérdésében helyesen tájékozódni. Az anyag magában foglalja a társadalom európai és magyar fejlődésére, valamint a jelen helyzetre vonatkozó ismereteket, nemkülönben a marxista társadalomszemlélet legfontosabb tételeit is. " A minisztérium eszmei irányító munkájában tehát egy uj szemléleti fronás jelenik meg, amelyet ideológiai "balratolódásnak" nevezhetünk. A tarhosi felügyelői tanfolyam munkája szempontjából erre a zért kell utalnunk, mert az ott elhangzottak - legalábbis elvileg - meghatározóak voltak a népmüvelés további gyakorlatára. A tarhosi felügyelői tanfolyam olyan céllal történt, hogy az ottani tapasztalatok alapján minden megyében ügyvezetői tanfolyamokat indítsanak a felügyelők, a népmüvelésben addig is résztvett és a további munkára alkalmasnak vélt személyek részére kisebb csoportokban. Itt még erőteljesebben érvényesült az az elv, hogy "a tanfoly amra nemcsak pedagógus ügyvezetők, hanem a helyi népművelési tanács által erre alkalmasnak itéit és javaslatba hozott paraszt és munkás foglalkozású egyének is" behívhatok legyenek. A baranyai szabadművelődési felügyelő 5 helyen tervezett ilyen továbbképző alkalmat; ezek közül négyet valóban meg is tartottak:egyet