Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

gyar "sorskérdések" megoldásának útkereső igényét felvető falukutató, népi mozgalom ismeretét. Baranyában szinte helyileg is koncentrálódott ez a szellemiség az Ormánságra. A már emiitett Nagy Lajos körzetében kisugározta ezt a szemléletet, s az egyes falvak ügyvezetőinek munkásságában - ott is, ahol nem alakult szabadiskola - a társadalomismeretekkel való intenziv foglalkozás tapasztalható - összekapcsolva az Ormánság sajátos helyi problémáival, így pl. Zalátán az ügyvezető jelentése szerint ilyen témákról volt szó az előadásokon: "Az Ormánság erényei, hibái. Földbirtokreform, uj Lehetőség, uj kötelesség. A magyarság pusztulása, idegenek térnyerése. Uj eszmei áramlatok, demokrácia. Ki a fasiszta, reakciós. " stb. Máskor ilyen közvetlen eszmei hagyományhoz való kötődés nem mutatható ki, de felismerhető az a törekvés, hogy a népmüvelés vezetője iparkodott lépést tartani a társadalmi változás nyomán kialakult uj eszmei igénnyel. Az előadáscimek, vagy pár szavas jelentések - bár tartalmi szempontból nem Ítélhetők meg - önmagukban is jeleznek egy bizonyos fajta törekvést. Hegyszentmártonban pl. Ady-estet, Petőfi-estet, József Attila-estet tartottak. Becefán az ügyvezető jelentésében arról számol be, hogy "január 6-án tartottuk meg az Ady-estet, amely jól sikerült. Jan. 13-án tartottuk meg a József Attila estet, amely a sikert illetően messze felül szárnyalta az Ady-estet, amit az is bizonyít, hogy az est után kölcsönkérték tőlem a Népművelési Tanács által hozzám leküldött előadástervezetet tovább-tanulmányoz ás céljából. Becefán a népművelési esteken sorozatosan ismertettem Veres Péter:Szocializmus-nacioanlizmus cimü munkáját. " Beremenden a "telepes magyarok részére" tartottak "nemzetvédelmi" előadásokat. Itt is Ady, majd Móricz és Szabó Dezső ismertetésére került sor, majd egy társadalomtörténeti téma: A századforduló politikai, társadalmi és művelődési kérdései. Néha a tematika indokolása is mutatja, hogy az ügyvezető igyekezett "a demokratikus gondolkodásra való átállásra. " Bérezi József igazgató-tanitó ezért kivánt olyan kérdésekről beszélni hallgatóinak, mint hogy: "Mit kivan tőlünk a magyar demokrácia?" Ilyen törekvés látszik a bezedeki körjegyzőség falvaiban is. Az előadások a felszabadulás ténye, a demokrácia mibenléte és a parasztság sorsa körül mozognak: "A parasztság és zsellérség múltja. A parasztok és zsellérek jelenlegi helyzete. A parasztok (uj) jövője. Szabad független Magyarország. " (Ivándárda) Az uj magyar államforma. Az uj magyar társadalom kialakulása (Bezedek). Petőfi szabadsággondolata. Szomszéd-országaink. (Kislippó. ) Még érdekesebbek az indokolások. (Az űrlapon ugyanis volt egy olyan pont: "Az előadás célja. ") . Ilyen bejegyzéseket találunk: "A demokrácia győzelmébe vetett törhetetlen hit (földosztás)" - "Kötelességtelj es itésre való felhívás" - "Szabadság értelmezése" stb. ^ Igen érdekesen mutatkozik a szabadmüvelodés falusi gyakorlatában a vallásos világnézet és a népmüve lés kapcsolata. A vallást a szabadmüvelodés irányitói a magyar kultúra szerves részének tekintették. A falvak szabadművelődési ügyvezetői hálózatában igen sok katolikus és protestáns lelkész dolgozott, de legalább ugyanilyen számban vettek részt a helyi tanácsokban, ahol rendszerint az elnök tisztjét töltötték be. Ez részben "öröklött" tényező volt, a hajdani Iskoiánkivüli Népművelési Bizottság gyakorlatából. De ilyen "öröklött"