Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

dolog volt az is, hogy a Horthy-korszakban sok faluban a lakosság egyesületi élete egyházi keretek között zajlott le. Néha megalakult a Kalot vagy a Kalász, néha azonban egyszerűen a lelkész megszervezte hivei számára a vallásos jellegű összejövetelek módját. (Rendszerint külön ifjaknak, leányoknak és felnőtteknek. ) A szabadmüvelodés a társadalmi öntevékenység alapján állva, nem kivánta ezeket a kereteket felbontani, s ezért az uj népmüvelés sok esetben nem jelentett egyebet, mint ezeknek a vallásos összejöveteleknek folytatását szabadmüvelodés elnevezéssel. Ez nem illegális tevékenység volt. az ilyen formán működő lelkészek Leküldték munkaterveiket, jelentéseiket, mint bármely más ügyvezető', s éppen ezekből nyerhetünk némi képet az itt folyt munkáról. A vallási ideológia alapján álló ügyvezetők politikai kérdéseket ritkán vetettek fel. Azonban világnézeti oldalról igyekeztek hiveiket felvértezni a felszabadulás után kibontakozó kommunista ideológiával, a marxista nézetekkel szemben. A vallásfelekezeti hovatartozást az eloadáscimek ritkán árulják el, inkább arról vallanak, hogy ezek az előadások keresztény vallási eszmekörben válaszolták meg azt a kérdést, hogy mi a kommunizmus, mi a marxizmus. Botykapeterden pl. egy egész sorozat hangzott el. Itt a programból kivehetően - a bizonyítás fo tárgya az volt, hogy a szocializmus nem uj jelenség, hanem az istenhittel és a vallásos eszmével együtt megtalálható a római, a buddhista, a zsidó vallásban és a középkori kolostori eszmében. A két utolsó előadást a szocializmus-kommunizmusról, illetve a marxizmusról tartotta az előadó. Munkatervében így ir erről: "Az előadásokat a szokásos téli vallásos estélyek keretében tartanánk, beleillesztve vallásos énekek, szavalatok és gazdasági alapismeretek felolvasásai közé. " Ujpetrén a káplán advent minden vasárnapján vallásos jellegű "ünnepélyeket" tartott a felnőtt ifjúság bevonásával. Kozármislényben az előadássorozat cime: "Szellem és anyag" volt. Gyakran felteszik az előadások az egyházi prédikációk ősi kérdését: "Mi célunk a világon? Mit felel a filozófia, mit a vallás. " Tovább élnek az egyházi és keresztény magyar hagyományt ébrentartó témák: "Róma - az örök város" - "Magyar népélet szent István idejében" - Kisvaszaron "a vallás, mint a nemzet létének alapja" került megtárgyalásra. A témák egy másik része valláserkölcsi jellegű. Ezek igen nagy teret foglalnak el különösen az ifjúság számára tartott összejöveteleken. Az előadáscimekből az etikai felfogás konzervatív-egyházi jellegére következtethetünk, pl. egy nők számára tartott előadássorozat Hosszuhetényben: "A helyes jókedv és a helyes komolyság", "Három lépés", "A nő vallásossága", "A Szentírás", "Katolikus műveltség", "A Teremtő segédje", "Akitől elmenekült Krisztus" stb. A már említett becefai ügyvezető, aki Ady és József Attila költészetével ismertette meg a falu népét, előadást tartott ugyané hallgatóságnak "A hitetlenség okairól", a "Keresztény és materialista világnézet összevetéséről, - de saját szavait idézve: "előadás hangzott el a szocializmusról, a kommunizmusról, a közösségi érzésről, a köztársaságról, a népuralomról stb. " is. A vallásos szemléletben fogant népmüvelés egyik sajátos válfaja volt ugyanis a "protestantizmussal átszőtt" népiesség, az az eszmekör, amely főleg a re-