Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

egységét a társadalmi öntudatosul ás politikai igényével, ieginkább tudtak tartalmas, vonzó mozgalmi életet teremteni a falusi parasztifjuság számára. A népiesek táborába azonban nemcsak olyanok tartoztak, akik politikailag a Parasztpárthoz kapcsolódtak. Magán a megyei felügyelőségen belül is érzékelhető egy más, lényegesen retrográdabb szemlélet a magyar kultúra mibenlétéről. A felügyelőség egyik munkatársa egy Mohácson tartott beszédében azt fejtegette, hogy "Tahitok, tanárok, katonatisztek, akik a néppel foglalkoztak, igen sokan nem ismerték a nép lelkületét. Nagyrészt ebből ered a vezetőkkel szembeni bizalmatlanság. . . A magyar népművelés nem épülhet másra, mint a magyarságot megtartó népi műveltségre. . . A magyarság legszilárdabb alapja a népi közösségre épített kultúrája. . . Tehát összefoglalva a rövid tájékoztatót, állapítsuk meg, hogy van magyar mese, dal, van magyar zene, tánc, van magyar kézimunka, van rokka, van szövőszék és van bennük erős magyar élniakarás. " Ez a felfogás a magyar parasztság feudaliskori állapotát eszményitette, s hamis, idilli képet fest azáltal, hogy a magyar falu kultúráját kiragadja társadalmi-történeti összefüggéseiből, másrészt tagad minden más -a valóságban meglévő - magyar kulturális hagyományt. Ezek a nézetek is a szabadmüvelodés elméleti fórumain, az Uj Szántás, Köznevelés vagy a Válasz hasábjain kaptak nyilvánosságot, s a baranyai szabadmüvelődésben való megjelenésük elméleti gyökereit valószínűleg ott kell keresnünk. A minisztérium hivatalos irányító munkájában ez utóbbi nézetek kevésbé kaptak helyet, ugyanakkor kezdettői kimutatható egy haladóbb, a társadalmi-történeti összefüggéseket figyelembevevő, de alapjában a magyar nép fogalmát a parasztságra leszűkítő felfogás. A népművelők számára kiadott tématerv már 1945 őszén nyomatékosan hangsúlyozza az olyan kérdések tárgyalásának fontosságát, mint a magyar reformkor, - a szabadságharc. Az irodalomból Ady - Móricz munkásságának ismertetését tartja fontosnak. Ebben az irodalmi körképben helyet kapnak a "Nyugat" és a "Huszadik század" is, majd a Tanácsköztársaság időszakának mellőzésével a tematikai terv Szabó Dezsővel folytatja a magyar kultúra nagyjainak sorát: (Szabó DezsŐ pályafutását az első világháború után összekapcsolva látja azzal, hogy akkor a magyar közéletben "előtérbe kerülnek a falu, a föld, a parasztság" kérdései. ) Ugyanakkor a társadalomismeretek tárgykörét kizárólag a parasztságra szükiti le: "A paraszttársadalom alakulása, társadalmi hatóerők a történelemben. Természet, munka, termelőeszközök, birtokviszonyok. A parasztság a feudális, a tőkés és a szocialista társadalomban. A magyar parasztság múltja és jövője." A következő kérdés azonban az, hogy mindezek a vélemények mennyiben hatottak a falusi népművelés gyakorlatára, s ott milyen kép tárul elénk? A szabadmüvelodés pedagógiájában nagy szerepet kapott az ideológiai önállóság gondolata, s ezt - különösen kezdetben - a minisztérium hivatalosan is magáévá tette, jóllehet, az emiitett körlevelek kezdettől sugalmaztak bizonyos eszmekört. Az irásos anyag tanulmányozása azt mutatja, hogy ezeket az ideológiai indításokat az ügyvezetők igen különböző módon fogadták. Legnagyobb visszhangja olyan esetben volt, ahol az ügyvezető már korábban is magával hozta a magyar társadalom problémái iránti haladó jellegű érdeklődést, ama-