Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

a szabadiskolák szervezésénéi volt szó. Mecsekalján, ahol Kerényi János dolgozott, már a földreform során kiigényelték a Pécsi Székeskáptaian volt tulajdonából egy épületet. Ennek átadására azonban végül sem került sor. Egerág ugyancsak kiigényelt egy volt Volksbundházat, Pécsváradon a Népművelési Tanács foglalkozott egy kultúrháznak alkalmas épület megszerzésével. Ezeket azonban sehol sem sikerült megvalósitani. A kulturális nevelés ügye még ott is háttérbe szorult, ahol olyan kiváló eredményeket tudott felmutatni a népnevelés, mint Mecsekalján. X Sokkal könnyebb feladat a szabadmüvelodés helyi gyakorlatát módszertani téren nyomon követni, mint azt a kérdést megválaszolni, hogy milyen eszmei nevelőmunka folyt e keretek között, milyen volt a helyi szabadmüvelodés eszmei-politikai tartalma. Népi demokráciánk első éveiben ideológiai életünket általában az eszmék zűrzavaros tarkasága jellemezte, olyan állapot, amelyet találóan nevezett "perzsa-vásárnak" egyik marxista kulturpol it ikusunk. A szabadmüvelodés koncepciója ezen belül önmagában sem jelentette szorosan körülhatárolt eszmék összességét: hajdani falukutatók és népiesek éppenugy megfértek benne, mint különböző urbánus nézetek. E sokféle felfogás a demokrácia, vagy a magyar kultúra mibenlétéről, a szabadmüvelodés kultúrpolitikai céljairól, pedagógiai és didaktikai kérdésekről folyóiratok, néha évkönyvek hasábjain láttak napvilágot. Ez az anyag alapot ad arra, hogy a szabadmüvelodés legmagasabbszintü irányitóinak állásfoglalását, véleményét behatóbb vizsgálat alá lehessen venni. Más a helyzet azonban a helyi gyakorlat esetében. Itt részletes irásos anyaggal ritkán találkozunk, a forrásanyag szegényessége nem ad módot arra, hogy csak megközeiitő képet is rajzoljunk a tartalmi vonatkozásokról. Ám a kezünkben lévő jelentések, nyilvánosan elhangzott beszédek, irásos instrukciók mégis hozzásegítenek ahhoz, hogy a helyi népművelés ideológiai arculatán néhány jellemző vonást ki tudjunk tapintani. A megyei szabadművelődési felügyelő megnyilatkozásai azt mutatják, hogy személy szerint a népiesek táborához tartozott. x ". . .a világnézeti nevelés mellett az általános műveltség alapja nem lehet más, mint a magyar hagyomány. Ez biztosítja azt, hogy a magas és a népi műveltség egyazon talajból nő ki." - mondja egy értekezlet alkalmával. Ugyanezt az ügyvezetőknek bővebben megmagyarázza: ". . . (a hallgatókat - szerk. ) ráeszméltetni akarjuk arra, hogy eddigi kultúránk hagyományt nélkülöző, ránk erőszakolt, magyarEzt visszaemlékezések is megerősítik.