Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

A falu ezekben az években a kilátástalanság, a nyomor, az árverezések, és az 1 pengős kényszer-napsz ám világát élte. Még a módosabbak gyerekei is foltozott cipőben, ruhában jártak, a szegények télen nem tudtak iskolába, templomba menni. A gyerekeit napszámba cipelő, hagymán és zsiroskenyéren kapáló asszonyok és férfiak testesitették meg a nyomort. A faluba azelőtt a fővezeték közelsége miatt bevezették ugyan a villanyt, de sokat ismét kikapcsoltatták azt, mert nem tudták fizetni. Ez az ismét visszatérő sötétség szimbólumává lett. Az egész lakosságból hatan fizettek elő újságra, a faluban 2 rádió volt: a tanitónál és a papnál. Az újság rendelését is a tanitó szorgalmazta. A gazdasági romlás nagyságát bizonyítja az 1925 és 1931 közötti birtokailom ány stat i s z t ikáj a : 1925-ben az 1 holdas gazdaságok száma 96 1931-ben 131 1925-ben a 2 holdas gazdaságok száma 58 1931-ben 74 1930 és 1940 között a falu életére, sőt jelenére is kiható kulturmissziót töltött be annak kiváló tanítója, Hoffmann József. Német nemzetisége ellenére haladó magyar hazafiságra nevelt, az ellentétek feloldására törekedett. Mély műveltsége, kiváló pedagógiai érzékkel párosult. Nagy ambícióval tanított. Komoly sikereket élért énekkart szervezett, színdarabokat tanított be, és patronálta az Olvasókört. A falu az ő munkásságának is köszönheti, hogy kitűnő, müveit vezetői vannak. Hoffmann József reménykedett a háború után bekövetkező szellemi és gazdasági fejlődésben. Derülátó volt, mint minden igazi nevelő: beszélt a leendő bekötŐutakrói, az uj magyar kultúráról, a megreformált jövőről, az egységes, müveit népről, de hogy mindez ilyen gyorsan és ugrásszerűen következik be, arról ő sem álmodott. Döntő szerepe volt abban, hogy a háborús soviniszta és pángermán uszítás nem tudott itt elhatalmasodni, s a németek jó része ellenállt. (FŐleg az ő emberei. ) Kár, hogy az utolsó háborús évek feszültségében távoznia kellett. A falu ma is elevenen őrzi emlékét. 1945 itt is a forradalmi földindulás éve lett. A volksbundista érzelmű kb. 20 német család elvonult az SS-ékkel, vagy később került kitelepítésre. Uj magyar telepesek jöttek helyükbe. A felosztott uradalmi földből mind ezek, mind a gazdasági cselédek és szegényparasztok is részesültek. A falu élete, vérkeringése megindult. A megerősödött parasztgazdaságok, az ismét virágzó szőlők, a megújult termelési kedv fejlett árutermelést hozott létre, amit a kiépült kövesut és a kapcsolódó autóbuszjáratok is elősegítettek. Eltűnt végre a fojtogató szörny is, az uradalom. Az 1950-es évek elhibázott parasztpolitikája passzivitást, sőt szorongást ébresztett, de gyűlölködés, túlhajtott nemzetiségi versengés már nem alakult ki a faluban. A nyugodtabb légkört a művelődési szinvonaj. emelkedése, az elmúlt évtizedek sok politikai tapasztalata, a Hoffman tanítót követő pedagógu-