Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

sok kiegyensúlyozott munkája biztosította. 1956-ban sem voltak itt kilengések. Az ötvenes évek végén a gazdasági fejlődés nagyot lendült. Éppen ez okozta, hogy itt csak 1959-ben, de akkor már meggyőződéssel, általánosan és értelmesen döntött a falu az oly nehezen megszerzett és megtartott föld, a szabad gazdálkodás és az igy megízlelt uj élet "átadásáról". A Tsz elnöke és vezetősége a faluból került ki. Azonnal meglepő eredményeket értek el, túlszárnyalták több régi Tsz-t is. Nehéz volt az elszánás, de ez volt a vélemény: ha már csináljuk, próbáljunk meg mindent! - Az első évek jó közepes eredményei tovább javultak, amikor Belvárdgyulával megtörtént a körzeti egyesülés. Az országosan ismert Fischer Ferenc elnök vezeti a munkát, aki Olaszról - mint a nagy egyesült Tsz egyik ala.peg3'ségé^"

1 - mindig csfk a legnagyobb elismerés hangj án nyilatkozik. A belvárdgyulai módszer: a saládi munkavállalás és a jövedelemtervezés, itt olyan szép eredményeket hozott, hogy most már az egész körzet, az évszázados közös sorsú 4-5 falu ismét egymásra talált a közös egyközpontu, uj életben. A fiatalok (akik kétlakiak lettek) már zömmel visszatértek, és otthon dolgoznak (segédmunkások, sofőrök). A falu földmüvesszövetkezeti boltja gazdag készletekkel, differenciált árukkal rendelkezik. Hol van már az az idő, amikor századunk első felében 2 kis szatócs-család alig élt meg a forgalomból, pedig mellékfoglalkozást is űztek? Hol vagyunk már a só, a petróleum, a kevés cukor, a paszta és a Frank kávé-pótlék világától? Ma a faluban jelentős betétállományu takarékpénztár, 8 osztályos körzeti, modern tantermes iskola, körzeti tanácsházzal kombinált kultúrház jelzi a falu forradalmi fejlődését és várható fejlődése távlatait. 1945-ig a faluból - tudomásunk szerint - évszázadokig visszamenően csak ketten érettségiztél^, azok is ugy, hogy az egyik papnak készült, a másik - lábamputálás miatt - kényszerűségből tanult, pedig a régi gazdag Fuchs család fia volt. 1945 óta 14-en tanultak (a most tanulókat nem számítva). Az utolsó 10 évben 19 uj ház épült, 4 már fürdőszobával. (A Horthy korszak 25 éve alatt 4 ház, az is félig vályogból.) Uj, modern, sátortetős házakkal villaszerű utcasorok alakulnak, a divat ma a fürdőszoba mellett már a központi fűtés. A falu néhány fontosabb adata a következő: 1945-ig ma 135 családot számitva Rádió Mosógép S z em é lygépko esi Motorkerékpár Villany kb. Újság Televízió 1 50 130 körül (lényegében mindenhol) kb. 100 10 20 133 (csak két házban nincs). 200 (több fajta is) 31 db. (minden 4. házban) Az egykori nemzetiségi falu ellentétei eltűntek. A faluból 1945 után kitelepült kb. 20 német, - a faluba visszatelepült 4 horvát család. Azzal, hogy 6 felvidéki család, és 3-4 uradalmi zsellér család itt jutott földhöz, házhoz, hazához, feloldódóban van a régi nemzetiségi feszültség.