Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez

Az 1702-es Conseriptió szerint a "török korban bizonyos Mufti (Mutti) Kadia birtokolta" Conscr. F. 37. M. 46. 47. ), tehát a körzet főbirája. (Mufti - törvénymagyarázó Kádi = biró. ) Adatok igazolják, hogy a falu a felszabadító háborúk után 1693-ban, sot az 1700-as évek elején is az ő birtoka. Olasz falu az 1702-es összeírásban ugy szerepel, hogy már 5 éve elhagyott puszta, lakói a felszabadító háborúk zűrzavarában, vagy a törökkel elmenekültek, vagy a szomszédos falvakba kerültek. 1721-től az összeírások ujratelepülést említenek itt 10 házzal, sőt 1742-ből már 18 család teljes nevét, vagyoni és szolgáltatási adatait ismerjük. Ezek a következők: 1 fő 2 " 2 " 2 » 1 " Markovié s család Jerant " Popovics Andorics Trubics " 3 fő Istók család 2 TT Bolyhovics ' 2 " Sávkovics ' 2 " Kákics 1 1 " Gáspár » Afelsorolt nevek közül több ma is megtalálható. A Markovics családból került ki az első ismert biró, sok Popovics van, a Jeránt név is él, és a falupásztor dinasztia a "Kasper" (Gáspár). A falu létszáma a 18. sz. közepén 130 fő. Ekkortájt települtek át a Karasica jobb partjára, ahol a terület kedvezőbb volt. Nyugat és dél felé a Battyhányiak kezdték kiépíteni majorsági birtokaikat, a falunak ezért csak keletre jutott hely, telekszerzési és irtási lehetőség. A templom és a plébánia is ekkor épült (addig Kátolyhoz tartoztak). A templom kegyura a Batthyány család bolyi uradalmának birtokosa volt. Hogy választása Olaszra esett, ennek magyarázatát a falu központi helyzetében kereshetjük, mert a szomszédos Belvárd (Bélavára), Birján (Berán) és Hásságy nagyobb települések voltak. 1752-ben már 32 család lakik Olaszon. Uj családnevek: Hajdúk, Horvát

, Bosnyák, Vránkovics, Kersity, Maries és a fennmaradt Svegál, valamint a kihalt Szekeres és Csizmadia. A Battyhányi uraság idejében a kizsákmányolás egyre fokozódott. A nép elnyomorodását az állatállomány aránytalan elmaradása is igazolja: 1721-ben 7 család él a faluban, és ezeknek 5 lovuk, 5 tehenük és 4 ökrük van, 1742-ben 18 családnak (130 fő) csak 11 lova, 8 tehene és 2 ökre van. Ez a 2, 5-szeres népszaporodáshoz képest csak 1,5 -szeres állatállományt jelent. A nép ellenállása az 1760-as években Baranya-szerte erősödik. Ebben komoly szerepet játszottak a közben érkezett német telepesek, akik ragaszkodtak a betelepülési szerződésekben biztositott jogaikhoz, kiváltságaikhoz (adómentesség, stb.). A szervezkedés Bolyból, az uradalmi központból indult ki. A mozgalomhoz csatlakozott a' környék is. A Battyányi -uradalmak parasztságának osztályharca a siklósi Járó-féle felkelésben érte el tetőfokát. Az önkényes és fokozódó földesúri kizsákmányolást Mária Terézia Úrbéri Rendelete szabályozta 1767-ben. Az olaszi Úrbéri Tabella 33 "szabadon menő"