Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Hertelendi Henriette: Mágocs község monográfiájából

A honfoglalás utáni időszak Mágocsra vonatkozó adatai között a legkorábbi dátum 1251". .. a Szenté-Mágocs (Senta et Máguch) nemzetség Ősi fészke a mai Baranya megye északi része volt. Itt Mágocson állott a nemzetségnek Szent Péter apostol tiszteletére avatott monostora is. Ennek javára tesz hagyományt 1251-ben Absa ispán neje Erzsébet.

!T (Zichy Okmánytár I. 6. - Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. UT. 61.1. ) - E monostor szerzetesei bencések voltak, majd az 1450es évektől ferences barátok. A település lakosságával, életével kapcsolatos feljegyzések ebből az időből nem állnak rendelkezésünkre. A későbbi időkre vonatkozólag Várady (i. m. II. 280.1. ) csupán ennyit emlit: ".. . az esztergomi káptalan tizedpere alapján valószinü, hogy ezen a helyen borkereskedéssel foglalkoztak, továbbá, hogy erre vonult a borkereskedelmi ut.

,r A szerteágazó Szente-Magócs nemzetségnek az Árpád-korban Baranyában több helyen volt birtoka, (pl. Izbold, Keresztúr, Kustán. - GyŐrffy György: Az Árpád-kori Magyarország Történeti Földrajza, 1963.) Mágocs későbbi urairól ugyancsak kevés adat áll rendelkezésünkre. - Az Országos Levéltárban őrzött 14. nemesi jegyzék azt bizonyitja, hogy Mágocs birtokról szól I. Mátyás király 1481. évi november 26-án kelt nemesi oklevele, amelyet Enyingi Therek Ambrus fiai részére állítottak ki. A mohácsi vész után a török hamar terjeszkedik a Dunántúlon. A hódoltság korában a lakosság nagyon megfogyatkozott. - Mágocs Magofcse néven 1554ben mindössze 3 házzal szerepel a szászi (ma Szászvár) nahie fejadó lajstromában, amely szerint lakossága magyar. 1565-66-ban a házak száma 7, majd 1582-83-ban 10. (VelicsKammerer: Magyarországi török kincstári defterek.) A török hódoltság vége felé közeledve Mágocs hajdani urairól még egy adat áll rendelkezésünkre. (Várady i. m. alapján. ) - Bosnyák Tamás füleki kapitányé volt Mágocs, Györgyén és Hossziszó (ez utóbbi kettő ma dűlőnév), ezeket 100 tallérért Túrós László kiskomáromi hadnagynak adta el, majd Laskay András veszprémi alkapitány a Túróstól zálogban birt birtokokat 1660ban átengedte a pécsi pálosoknak. - EttŐl az időponttól Mágocs és környéke némi megszakítással a pálosok birtoka volt egészen a rend feloszlatásáig. A hódoltság végén 1692-ben Baranya, Somogy és Tolna vármegyék lakossága Péccsel együtt 3221 lélek volt. (1704-ben mindössze 5 ép falu volt Baranyában!) Az 1600-as évek végének adóösszeirásai betekintést engednek a falu életébe. Igy az ideiglenes Pécsi Egyházmegye 1696-ban tartott évi összeírásából tudjuk meg, hogy a falu lakóinak kiváltságai nincsenek. Minden fajta tizedet szolgáltatnak. A három évi jövedelem efafeol: 3, 7/8 köböly búzából, 1,1/2 köböly árpából, 1 köböly zabból. Egy vízimalom után 1 forint adót fizetnek. A falu területe: hosszúsága 1/4 órányi, szélessége 3/4 órányi. (Conseriptió et Aestimatio Bonorum et Pago rum Provisoratus Quinque Ecclesiensis + Anno 1696. Latin nyelvű adatai alapján. Pécs Levéltár, 89 1. )