Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Hertelendi Henriette: Mágocs község monográfiájából

Egy másik összeirás, adó lajstrom délszláv neveket sorol fel: Bukosa, Posar, Vukomán, Padicsa, Jonisa, Szekulovics, Milosa, Szoti, Vukoli, Ivanovics Laso. (O. L. Conscr. Die. Tom. III. 1696. - Ez azért lényeges a község története szempontjából, mert dűlőnevek eredetét világit]a meg. (Ráclakás, Rációid) Hogy a rácok mikor, miért hagyták el a területet, arra vonatkozólag nincsenek adataink. Egy 1718-ból való összeírásban az szerepel, hogy a puszta "déserta" (elhagyott) volt. Ebben az évben a közel fekvő megyékből különböző helyekről benépesült. A jövevények száma: 20. Valamennyien magyarok. Az összeirás szerint szerződéses jobbágyok voltak. Wagner provisorral való megegyezés alapján évi árendájuk 60 forint, 48 napi szekér robot, 120 napi kézi robot, 2 hizott sertés. A robot pénzben megváltható, és a szabad költözés is megengedve. (O. L. U. et. C. Fasc. 38. No. 78. Fol. 479-480. ) 1720-ban az addig Tolnához tartozó Mágocsot Baranya megyéhez csatolták. A falu lakóinak számát jelentékenyen megnövelte a német betelepités. Mágocsra az első települési hullámmal 1740-ben 30 család jött. - A második nagyobb arányú betelepedés 1784-ben volt. A telepesek bajor-osztrák területről érkeztek. A napjainkban is használatos nyelvjárásuk e nyelvterületek keveredéséből jött létre. (dr.Vargha Károly tájékoztatása.) A németek letelepedését a pálosok segítették elő, akiket 1719-ben III. Károly megerősített mágocsi birtokukban. A rend feloszlatásának emléke szájhagyományban maradt ránk. - Erről néhai Radványi Józsefnek (aki, Mágocson tanár volt) az 1920-as évek elején a következőket mesélte egy 80 évnél idősebb asszony (aki a történetet nagyanyjától hallotta) : "II. József császár idejében egy alkalommai kihirdették a faluban, hogy éjjel nem szabad világot gyújtani, és ha éjszakának idején bármit is hallanak az emberek, nem hagyhatják el házaikat. Egyik éjjel a kolostor templomának harangjait félreverték, de a falu lakói az előbb emiitett tilalom miattnem merték lakásaikat elhagyni. Mire később kikerültek a kolostorhoz, azt romokban és üresen találták. Az egyik harangot szántáskor találták meg a kolostorral szomszédos szántóföldön. Azt bevitték a faluba és az első világháborúig (akkor ugyanis háborús célra felhasználták) lélekharangnak használták. " - A kolostor és a templom tégláiból építették fel 1797-ben az első iskolát. - A kolostor emlékét ma is élő dűlőnév őrzi. (Kolostor - Klosterfeld. ) A rend megszűntével a pálosok birtoka a Vallásalap tulajdonába keiű lt. A falu német telepesei szerződéses jobbágyok voltak. Kötelezettségeikről adatok nem állnak rendelkezésre, de minden bizonnyal - mint szerte az országban - sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint a magyarok. Különösen igy volt ez az állami kezelésben lévő birtokokon, s ilyen volt a Vallásalap mágocsi uradalma is. Mágocs, mint az uradalom központja gyors fejlődésnek indult.