Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
KÖZSÉGTÖRTÉNET - HONISMERETI SZAKKÖRI MUNKÁK - Hertelendi Henriette: Mágocs község monográfiájából
donképpen Mágocs lehetett, azonban a magyar nyelv ismert ellenszenve a mássalhangzó torlódással szemben egy -o- betűvel (hanggal) enyhitette a kiejtés nehézségét, A név értelme a becéző anyai gyöngédséget mutatja, amikor gyermekét "magocska" néven nevezte el. Jól ismerjük a mai nyelvből az "édes magzatom" megszólitását a kisgyermeknek. Ugyanezt fejezi ki a régi magyar Mágocs név is." (Baranyai faluk nevéről. Művelődési Tájékoztató Baranya megye Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya kiadványa, 1967.) Mag (köznév) + (ó)cs kicsinyito képző Magócs = Mágocs Az első szótag magánhangzójának megnyúlását elősegítette a második szótag magánhangzójának megrövidülése és a hangsúlyos helyzet. A község története. Már az időszámitás előtti korra vonatkozólag feljegyzéseket találunk Ma goes község történetével kapcsolatban. - Krause: Baranya településföldrajza cimü munkájában (17.1. ) "kőkori lelethelynek" mondja a falut. - Valamivel többet ir erről Várady Ferenc 1896-ban megjelent munkájában, (Baranya múltja és jelenje II. 176.1.): - ugyancsak őskori lelőhelynek nevezi. "Az itt előkerült őskori lelet: egy csiszolt kőbalta." - Ennek a leletnek leírásáról, sorsáról azonban a továbbiakban semmit sem tudunk. A kelta műveltség nyomairól már pontos, megbizható adatok állanak rendelkezésünkre. - 1892-ben a község határában (Flaschits tanya II. sz. térképvázlat 47/1. sz.) - 150 darab kelta ezüst érmét találtak. (Mérey Andor: Arch. Ért. 1941. 24.1.) - Az 1930-as években dr. Fejes György, majd az 1940-es években dr. Dombay János pécsi múzeum igazgatók jártak itt, és rövid próbaásatásuk során edény le letekre akadtak. Találtak itt az edényleletek mellett olyan agyagmaradványt (paticstö redek), amely az Ősi kunyhók fonott falának betapasztására szolgált. (Pécsi Városi Múzeum leltárkönyve, LSz 278-302. ) A pannonoknak nevezett kelták az i. u. I. században a rómaiak uralma alá kerültek. Baranya megye az akkori római tartománynak Pannónia secunda, később Pannónia Valeria néven ismert keleti részéhez tartozott. A község területe ebben az időben is lakott terület volt. Erre az időre vonatkozó adataink pontatlanok ugyan, a leletek előkerülésének idejét, helyét, közelebbi adatait nem közlik, de a telep létét egybehangzóan állítják: "...a községben a római korból szobrokat és érmeket találtak..." (Kogutowitz Károly" Dunántúl és Kisalföld Írásban és képben, II. 138.1.) Várady idézett munkájában e sorokat olvashatjuk Mágocsról: "...római telepnek tekinthető, ahol római leletek, római épület maradványok és temetkezés emlékei találhatók. (II. 78.1. ) - Majd: "római lelet: Minervát ábrázoló dombormü, agyagkorsó." (189.1.) - Krause: "Római telep Kr. e. 100-ban." (Idézett mü: 20.1. ) - A rómaiak koráról ezeken kivül más adatok nem állnak rendelkezésünkre, igy tehát nem tudunk semmit a rómaiak itteni uralmának végéről, sem pedig a népvándorlás során őket követő más népek életéről.