Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

DOKUMENTUMOK - Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehér terror Baranya meg nem szállt részén. (Közli: Banna Lajosné)

Sásd első katonai parancsnoka egy Barta nevü hadnagy volt a Tanácsköztársaság alatt. Katonai középiskolát Megesett 20-22 éves fiatalemberek voltak, nagyjából altisztek. Nem igen bizonyultak megbizhatóaknak, ennek következtében Baranyamindszentre, az egykori gr. Majláth uradalomba lettek áthelyezve, és rövidesen egy nemzetőri szakasz jött Sásdra. Ezeknek parancsnoka Kovács János főhadnagy' volt és megbizhatóak voltak. Néhány napig Sásdon székeltek, pár nap múlva a 3 km-re lévő Oroszlóra helyeztük őket, dr. Hajdú Gyula főparanc noksága alá. Egyben a sásdi forradalmi törvényszék vádbiztosának és a megy*, naunkástanácsnak rendelkezésére állottak. A pedagógus szakszervezet vezetői Csillag Jenő egyházbéri, Forrai István magyarszéki tanitó, Albert István újságszerkesztő és tanitó voltak. A sásdi tanitók nem igen kapcsolódtak bele a munkába. A bukás után Sásdon mintegy 4045en voltunk letartóztatva a járási ügyészség által 24 órára. Utána szabadláb ra kerültünk, de 2-3 órával később a különitmények, a katonai diktatúra nevében letartóztattak bennünket ismét. Ezek a hóhér Prónay emberei voltak, a parancsnokuk Lovas százados volt, aki engem azonnal Blaskovich Iván jelenlétében puskatussal össze-vissza vert, fent a járásbíróság emeletén. Blaskovich Iván a Tanácsköztársaság alatt a sásdi direktóriumban dolgozott és összejátszott ott egy-két alkalmazottal. A direktórium elnöke nem igen mert ellene tenni, mert egy raffinait és körmönfont alak volt. Természetesen őt nem tartóztatták le. Azok a kommunisták, akik velem Sásdon a járásbíróság fogházában voltak s nevükre emlékszem, a következők voltak: Török József pályafelvigyázó, id. Fuchs Ádám ácsmester, Fuchs Emil villanyszerelő, Forrai István magyarszéki, Csillag JenŐ egyházbéri, Albauer János gödrekereszturi tanitó, Gyurkovics Ferenc alsómocsoládl, Hamburger Ferenc ligeti tanitó, dr. Stauber Rugó, volt ezredorvos (az első világháborúban), Mayler János alsómocsoládi tanácselnök, Müller István hidasi evangélikus lelkész, Barazotti, egy mánfai kőfaragó, ha jól emlékszem, azon kivül egy Budapestről jött vasmunkás. Ez utóbbi lengyel származású volt, akinek a családja Pesten úgyszólván éhezett és eljött bevásárolni nekik. Sásdon a terroristák ebben az időben egy embert gyilkoltak meg. Egy kocsi után kötötték, majd megásatták vele a sirját és kivégezték. Ezt a gyilkosságot a Bakay főhadnagy testvérek hajtották végre. Ugyanezek a Bakay testvérek a legtöbb politikai foglyot megverték - nem kímélték Albert Istvánt sem aki idős ember volt, a beteges Fuchs ácsmestert is összetörték. 365 napig voltam letartóztatva és még vádiratot nem kaptam a kaposvári fogházban. Jelentkeztem a kaposvári főügyésznél, hogy kihallgatást kérjek. 3-4 nap múlva fogadott. Azt mondta, hogy átnézte az irataimat. Ne sürgessem a tárgyalásomat, mert a rangomnál fogva, amit itt betöltöttem a Tanácsköztársaság alatt, mint a Munkástanács titkára, a forradalmi törvényszék vádbiztosa és a kommunista pártvezetőség tagja, legkevesebb, 15 évet kaphatok, esetleg kap - és mutatta a kezével, hogy engem fel is köthetnek. A feleségem bejött másnap Bátaszékről. Talán csak két percet tudtam vele beszélni - egészen közel hajoltam hozzá, az őr visszarántott, de már későn, mert azt mondtam a feleségemnek: "Többet ne gyere. "