Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye
re kiállított bizonylata. Mindnyájan állítják, hogy Pécsett temették el, de egyikük sem irja körül a sir helyét. Ennek fölkutatására a következő megfontolások nyújthatnak útmutatást. 1. Janus Pannonius is egyike volt a török előtti Pécs legjelentősebb püspökeinek. Méltó tehát, hogy holttestét a székesegyház körüli legszebb kápolnában temessék el. Az ő sírköve is elpusztult. Tehát valószínű, hogy olyan helyen állt, mely a hadi cselekmények során leginkább ki volt téve az ostromnak, következőleg a pusztulásnak. Síremléke tehát osztozott Miklós és Vilmos püspökök sorsában. Ezért ott keresendő f ahol ezek pihennek. 2. Feltevésünk csak erősödik, ha figyelembe vesszük Janus Pannonius halálaval és temetésével kapcsolatos tudó s it ásókat. Ismeretes, hogy Janus Pannonius résztvett a Mátyás király ellen SZOÍL összeesküvésben, amiért 1470-ben menekülnie kellett. Útja Zágrábba vezette és a közeli Medvevárban rejtőzött el. Itt is halt meg 1472-ben. Mivel a király még mindig kerestette, csak titokban és ideiglenesen temették ott el. Bonfini szerint később a szurokkal bevont koporsóba zárt tetemet a (bizonyára pécsi) papok titokban egy pécsi kápolnában rejtették el. (Sacerdotes clam eius corpus in sacellum Quinqueecclesiense retulere). Néhány év múlva, mikor a király Pécset és a székesegyházat meglátogatta, egy papi testület arra kérte őt, hogy engedélyezze a püspök rangjához méltó diszes temetését. (Cum multo post tempore Matthias forte urbem illám et basilicam inviseret, Sacerdotum Regi Collegium supplicavit, ut Johannis Poetae corpus... debito sepulturae honore iam honestare páteretur. ) A királyt meghatotta egykori barátjának tragédiája, ezért elrendelte, hogy a lehető legméltóbb módon temessék el. (Indoluit Rex tanti viri casum ac.... honestissimas mox exequias edixit. ) 30 Pierio Valeriano szerint Janus Pannoniust egy pécsi jóbarátja (hospes) rejtette el. Ez a jóbarát, aki a királyt a temetési engedély kiadására kérte, egy templomnak volt vezető papra (templum... cui Janis hospes praefectus erat). Kérése ugyan ugy szólt, hogy a király ne restelje megtekinteni az ő lakását (diaetas nostras invisere ne graveris), de a folytatásból kitűnik, hogy az emiitett lakás egy templommal volt kapcsolatos, esetleg annak közelében. (Nihil cunctatus Rex contiguas templo hospitis huius aedes ingreditur). A király látogatás végén nemcsak megengedte az őt kalauzoló papnak, aki az előzőek szerint a testület feje volt, hogy Janus Pannoniust eltemesse, hanem megígérte, hogy Őt fogja kinevezni pécsi püspökké. ("Aedituo non tantum induisit, ut Janum sepeliret, verum.. . eum in eiusdem ecclesiae, cui Janus praefectus fuerat, episcopum surrogari procuravit. ) 3 * Eltérés van ugyan a két kutforrás állítása között, mert Bonfini szerint a püspök teteme egy kápolnában, Valeriano szerint egy, a templom közelében álló lakásban feküdt (és nem "egyik szomszédos egyházmegye fejének lakásaban"). Huszti 280. (Számunkra ezúttal csak az a fontos, hogy mindkét kutforrás egy papi testületről beszél (Sacerdotum Collegium), és nem káptalanról, kanonokokról, illetve ezek fejéről,prépostról. Ha ez a testület azonos lett volna a székesegyházi vagy a várbeli Szt. János káptalannal, akkor a források a megszokott elnevezéseket használták volna (capitulum, canonicus) és e testület fejét nem praefectus-nak, sőt aedituus-nak, hanem praepositusnak nevezték volna. Másrészt tény, hogy Pécsett egyedül az Aranyos Mária-kápolnában működött egy önálló, legalább nyolc tagból álló és jelentős javadalommal rendelkező papi testület, mely tel-
