Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - PETROVICH Ede: Az egyetemalapitó Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye

jesen függ< tien voit a káptalantói, de a plébánosoktól is. E megjelölés: Sacerdotum Collegium, szinte szószerint egyezik Oláh Miklós elnevezésével* Collegiatum sacellum. Ha elfogadjuk ezt a magyarázatot, tüstént megvilágosodik, miért emlegetnek a források következetesen mindig egy templomot, sacellumot és sohasem székesegyházat. Következtetésünk immár a következő: Ha az Aranyos Mária kápolnához beosztott papok vették oltalmukba a püspök holttetemét, akkor nagyon valószínű, hogy az ő templomukban helyezték Őt örök nyugalomra. Eltenvetésül felmerülhet a kérdés: miért nem szólt Oláh Miklós Janus Pannonius sírjáról az Aranyos Mária-kápolna említése kapcsán? A felelet egyszerű: mert szóval sem emiitette Janus személyét. Oláh Miklós mint püspöki titkár egykor Pécsett tartózkodott, de munkáját később, Pécstől távol irta. A jelek szerint őt a táj szépsége ragadta meg és emlékezetében csak az maradt, ami névrokonára, Miklós püspökre és egykori főnökére, Szathmáry Györgyre von^kozott. Ezért emiitette az előbbi sirját vezeklőövével együtt, és utóbbinak építkezéseit a várban és a Tettyén. Leírása nem összkép, hanem csak mozaik. Ezért nem szólt a pécsi egyetemről, de még a pécsi schola maiorról sem. Van magyarázat arra is, miért éppen ez a kápolna tűnt el nyomtalanul a föld felszínéről. Már korábban rámutattunk , hogy ez a sarok a vár legmagasabban fekvő pontja, tehát az itt épült kápolna leginkább volt kitéve a hegyről kilőtt ágyúgolyóknak. Állításunkat több adattal is tudjuk bizonyítani. 1. A Karlsruhe-i Generailandesarchiv-ben Hauy térképe mellett fekszik a III. 2. jelzetű német feliratú kezdetleges vázlat, mely a vár 1686. évi ostromát ábrázolja. ^2 Egyetlen üteg látható a rajzon és az a meghúzott irányvonalak tanúsága szerint pontosan a vár északkeleti sarkát veszi célba. 2. Ugyané korból származik a Pataki Vidor által felfedezett tollrajz. Itt a várat keletről lövik az ágyuk, de célpontjuk kizárólag a két keleti bástya, tehát az északkeleti vársarok is. ^ 3. Pécs 1686. évi visszafoglalásáról nem áll rendelkezésünkre ilyen rajz, de közismert, hogy a. vár ostroma északról volt a leghevesebb, egyben legeredményesebb. Mert a várat akkor sikerült elfoglalni, amikor a hegyről levezető vizvezetéket felrobbantották. 4. Németh Béla szerint Zrínyi 1664. évi ostromakor Tt

a vár északkeleti részén két nagy rést is lőttek a várfalba. "34 A felsorolt érvek jelzik az időpontot is, amikor a kápolna romba dőlhetett. Ha igaz Paris Pápai megjegyzése, hogy az ő idejében még látható volt Janus Pannonius síremléke (hodieque marrnorí incisum ibidem visitur)^ és ha igaz, hogy a síremlék az Aranyos kápolnában állott, akkor csak az 1664. évi vagy az 1686. évi ostromkor semmisülhetett meg a kápolna. Feltevésünket csak a helyszínén ásott kutatóárok tudná igazolni vagy megcáfolni. Ha sikerülne is a kápolna nyomaira akadni, Vilmos püspök sírja már nem kerülne elő, mert azt Koller idejében bizonyára megsemmisítették. De előkerülhetnek más sírok, köztük Janus Pannoniusé,- mert ez a pécsi káptalan bizonylata szerint a püspök kőszarkofágját tartalmazza. Dolgozatunk első útmutatója Vilmos püspök gyűrűje volt. Illő, hogy a befej e-