Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában
nitványaival és tanítványai szüleivel, igyekezett segítője, tanácsadója lenni a népnek, a felnőtt, az iskolából kikerült férfiak és asszonyok számára pedig ugyanugy nevelő és tanitó tekintély volt, mint hajdan gyermekkoruk pedagógusa. A népművelési munka ezekben az esetekben hivatástudatból fakadó, belső kötelességből végzett tevékenység volt. Ezt a tényt fejezi ki a mecsekaljai Kerényi J nos szerénységével megragadó mondata*:'"Alulírott községi igazgató-tanító 20 éve vezeti itt a népművelést." Ez a kötelességérzet sok derék munkatársat adott a szabadmüvelodés vidéki gyakorlatának is. Nem : Miét meghatottság élkül olvasni azokat a sokszor szedett-vedett papírra rótt jelentéseket, amelyekben egyik vagy másik ügyvezető beszámol munkája sikeréről: "A végzett munkának örvendetes eredménye különösen az ifjúság között a közösségi érzés felébredése. . . Mikor fűtőanyag híján az iskolai munka veszélyben forgott, az ifjúság önként, felszólítás nélkül öt kocsi fát termelt ki és hozott haza az iskola részére. Az iskola kevés felszerelését ők szerezték, egyházi és iskolai célra földet vállaltak, azt közösen munkálták, elvetették. A lányok színpad céljára kendert termeltek. Sajnos a felnőttekről ugyanez nem mondható el. " - jelenti Drávaszabolcsról az ügyvezető. A siklósnagyfa lui tanitó ezt írja: "... a szabadnevelési munka a beidegzett régi rendszer szerint indult 1945 őszén. A közművelődési csoport s a tanfolyamok hallgatói az 1944-45, év téli munkája hiján előre jelentkeztek s kijelentették, hogy várják, igénylik a megszokott népművelő munka folytatását. " Az ormánsági népmüvelés egyik kiemelkedő alakját Kanyar József jellemezte ezekkel a szavakkal: "Nem tudom, tanitó-e inkább a csányoszrói Nagy Lajos, vagy orvos? Erőfeszítéseiben korlátozott lázadó, vagy prófétai elszántsággal szívósan, céltudatosan haladó ébresztő?" Ha ezt a profetikus magatartást nem is általánosíthatjuk, annyi bizonyos, hogy a falusi ügyvezetők többsége áldozatos munkát végzett az ujjáépités nehéz éveiben a népmüvelés szerény katonájaként. A becsületes erőfeszítés, a szubjektív jószándék azonban nem minden esetben párosult az uj népművelési irányzat módszerének megértésével, vagy - ami még gyakoribb - az igen korlátozott lehetőségek álltak a megvalósítás útjában. Hiányosság volt az is, hogy a baranyamegyei szabadművelődési felügyelő munkáját - különösen az első időkben - befolyásolta a szabadművelődési irányzat "öntevékenységi elve. " Ezért történhetett az, hogy azoknak az ügyvezetőknek, akik a megindulás nehézségeiről számoltak be, konkrét tanácsot nem tudott adni. Nem ritka az olyan válasz, mint amilyet Királyegyháza kapott: "Kérjük Kartárs urat. hogy a fűtőanyag hiánya miatt meg nem valósitható szabadnevelési tevékenység pótlására minden alkalmat, népi összejövetelt, egyéni érintkezést hasznosítson a korszerű gazdasági és szellemi élet kiépítése tekintetében, mert óriási felelősség népünket ezekben a sorsdöntőén súlyos időkben magára hagyni. A bemutatott munkaterv nem elégíti ki a lakosság kulturszomját, bizonyára találnak módot a körülmények alakulása folytán kedvezőnek igérkezo adottságok kiaknázására. " i8 Egy másik: "Mélységes szomorúsággal könyveljük el a mánfai állapotokat. Ezekben a sorsdöntő, a végtelenül sivár gazdasági élet útvesztőjében vergődő lelkeket tanácstalanná formáló időkben lehetetlen érzéketlenül elzárkóznunk. A demokratikus átalakulás nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is parancsol. Aggódó lélekkel kérjük kartárs urat, lépjen érintkezésbe az ottani vezető egyénekkel, találjon utat a közömbösség felrázására és a kölcsönös bizalom