Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

nitványaival és tanítványai szüleivel, igyekezett segítője, tanácsadója lenni a népnek, a felnőtt, az iskolából kikerült férfiak és asszonyok számára pedig u­gyanugy nevelő és tanitó tekintély volt, mint hajdan gyermekkoruk pedagógusa. A népművelési munka ezekben az esetekben hivatástudatból fakadó, belső köte­lességből végzett tevékenység volt. Ezt a tényt fejezi ki a mecsekaljai Keré­nyi J nos szerénységével megragadó mondata*:'"Alulírott községi igazgató-ta­nító 20 éve vezeti itt a népművelést." Ez a kötelességérzet sok derék mun­katársat adott a szabadmüvelodés vidéki gyakorlatának is. Nem : Miét megha­tottság élkül olvasni azokat a sokszor szedett-vedett papírra rótt jelentése­ket, amelyekben egyik vagy másik ügyvezető beszámol munkája sikeréről: "A végzett munkának örvendetes eredménye különösen az ifjúság között a kö­zösségi érzés felébredése. . . Mikor fűtőanyag híján az iskolai munka veszély­ben forgott, az ifjúság önként, felszólítás nélkül öt kocsi fát termelt ki és ho­zott haza az iskola részére. Az iskola kevés felszerelését ők szerezték, egy­házi és iskolai célra földet vállaltak, azt közösen munkálták, elvetették. A lá­nyok színpad céljára kendert termeltek. Sajnos a felnőttekről ugyanez nem mondható el. " - jelenti Drávaszabolcsról az ügyvezető. A siklósnagyfa lui ta­nitó ezt írja: "... a szabadnevelési munka a beidegzett régi rendszer szerint indult 1945 őszén. A közművelődési csoport s a tanfolyamok hallgatói az 1944-45, év téli munkája hiján előre jelentkeztek s kijelentették, hogy várják, igénylik a megszokott népművelő munka folytatását. " Az ormánsági népmüve­lés egyik kiemelkedő alakját Kanyar József jellemezte ezekkel a szavakkal: "Nem tudom, tanitó-e inkább a csányoszrói Nagy Lajos, vagy orvos? Erőfe­szítéseiben korlátozott lázadó, vagy prófétai elszántsággal szívósan, céltuda­tosan haladó ébresztő?" Ha ezt a profetikus magatartást nem is általánosíthat­juk, annyi bizonyos, hogy a falusi ügyvezetők többsége áldozatos munkát vég­zett az ujjáépités nehéz éveiben a népmüvelés szerény katonájaként. A becsületes erőfeszítés, a szubjektív jószándék azonban nem minden esetben párosult az uj népművelési irányzat módszerének megértésével, vagy - ami még gyakoribb - az igen korlátozott lehetőségek álltak a megvalósítás útjában. Hiányosság volt az is, hogy a baranyamegyei szabadművelődési felügyelő mun­káját - különösen az első időkben - befolyásolta a szabadművelődési irányzat "öntevékenységi elve. " Ezért történhetett az, hogy azoknak az ügyvezetőknek, akik a megindulás nehézségeiről számoltak be, konkrét tanácsot nem tudott adni. Nem ritka az olyan válasz, mint amilyet Királyegyháza kapott: "Kérjük Kartárs urat. hogy a fűtőanyag hiánya miatt meg nem valósitható szabadneve­lési tevékenység pótlására minden alkalmat, népi összejövetelt, egyéni érint­kezést hasznosítson a korszerű gazdasági és szellemi élet kiépítése tekinteté­ben, mert óriási felelősség népünket ezekben a sorsdöntőén súlyos időkben magára hagyni. A bemutatott munkaterv nem elégíti ki a lakosság kulturszom­ját, bizonyára találnak módot a körülmények alakulása folytán kedvezőnek i­gérkezo adottságok kiaknázására. " i8 Egy másik: "Mélységes szomorúsággal könyveljük el a mánfai állapotokat. E­zekben a sorsdöntő, a végtelenül sivár gazdasági élet útvesztőjében vergődő lelkeket tanácstalanná formáló időkben lehetetlen érzéketlenül elzárkóznunk. A demokratikus átalakulás nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is parancsol. Aggódó lélekkel kérjük kartárs urat, lépjen érintkezésbe az ottani vezető e­gyénekkel, találjon utat a közömbösség felrázására és a kölcsönös bizalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom