Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - PAP László: A mohácsi csata

Az adatokat más forrásból is szerző Istvánffy azonban, amikor a magyarok felvonulási tervéről és rendjéről beszél, erről igy emlékezik meg: "A csatarend igy állittatott fel, (jóllehet Gnojenszki Lénárd azt szekérsánccal körülvenni javaslá, mit Bakits Tamás és Radich Bossith, kik Szelim néhány csatájában voltak, is ajánlották), hogy az minél inkább szétterjedjen, hogy azt az ellenség félhold alakú hadrendje tul ne szárnyalja...." Majd a magyar támadás megindultakor nyomban kialakult helyzetről beszélve: ". .. . Az ellenség ezalatt fé

lhold formájú hadrendjét kiterjesztvén, gyors léptekkel köz^le^-ett. ..." Nem lehet kétséges, hogy itt véglegesen kialakult, a harci terepet elfoglaló harcrendről van szó, amiről a "dombok mögött"-i terepen nem tehet beszélni. Brodarics tájékozatlanságát csak azzal tudjuk megmagyarázni, hogy - a második harcrend közepén állván - ő maga nem tudta a terepet áttekinteni, ennek ugyancsak akadálya volt az előttük álló magyar, s - Brodarics szerint ugyan csak ide-oda száguldozó - török tömeg, de az volt maga a messzeség is, amely a király harcrendjét az ellenség harcrendjétől elválasztotta. Brodarics tájékozatlanságát némileg elárulják későbbi szavai is, ahol t. i. arról szól, hogy a második magyar harcrend előnyomulása közben, amikor már a török ágyusor előtt állottak, amely mögött az általa "Földvár"-nak nevezett falu házai tűntek elő, hogy "a csata vége felé láttuk csak meg, hogy ezt a helyet egészen ellepte a janicsárságnak nevezett katonaság, amely azon falu házain tul lévő területet egészen betöltötte; később kitudódott, hogy ezek közt volt a császár is. " S a nyilván nem a harc közben feláilitott török ágyuk "ugy voltak elhelyezve, mintha valami völgyben lettek volna, miért is a mi katonaságunknak kevesebbet ártottak, mintha sikon lettek volna felállítva, s nagyobb rémületet okoztak, mint kárt. " Erről a "völgy"-ről, - amely megjelölés alatt tehát nem kell az általános értelemben vett völgyet érteni, - egy másik forrás, az egykorú Newe Zeyttungnak a csatából megmenekült Landsknechttől szerzett hire viszont ugy számol be, hogy a török ágyuk "egy árokban" voltak "elrejtve". A "völgynek", "árok"-nak tehát valami alapja van. Ha száraz nyári időben zajlott volna le a csata, a Borza-medrekre gondolhatnánk. De mesterséges állásokban is elhelyezhették a török ágyukat. ! A csata és eseménymozzanatai másfél évszázad óta vitatott helyének meghatározását segítő régészeti kutatások az utóbbi években indultak meg. Az eredményeknek megfelelően kell értékelnünk a csata lefolyásáról szóló további kutfőhiradásokat is. A magyar hadseregnek az augusztusi forró napon való fárasztó, feszült vára-