Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)
Ugyancsak a Templomtól K-re, az É-i utcasoron, kb. 50 m. -nyire található a BóWBolW Italmérés. 13 Vele szemben, az D-i oldalán áll a C sarnok *^ Tejcsarnok. ^ Ezek mind újabb épületek. - A község DK-i részén, ahol a Korpádra vezető út kezdocnïs., tehát már Gudisban találjuk az úttól É-ra a régi Jeszeírkikastéj-t^ Kastéjt 14 és gazdaságot, ma az ebben elhelyezett Államerdészet-et^ Erdészetet és az Iskolát ^ Másik iskolát 14 a maga 2 tantermével. A Templomtól Ny-ra, a Stuksel É-i és a Fősőucca Ny-i házsoraiba beleilleszkedve áll a Tanácsház , 15 régebbi nevén Jeddzőség. A község valamennyi útja földút. A házak alott téglából készült járda vezet végig a falun. A Stuksel utcáján két névtelen téglahid van. A falu határával a következő határok szomszédosak: É-on Horváthertelend, K-en Korpád (régi nevén Sormás), DK-en Gyurufu, D-en Almáskeresztúr, Ny-on és ÉNy-on Almamellék.- A községhatár É-i része a legmagasabban fekvő terület: 309, 293, 287, 268, 267 m-es, tengerszint feletti magasságokkal. A falu tehát völgykatlanba húzódó, D-re lejtő dombvégen települt. A faluból kivezető utak a következők: É-felé, később kissé ÉK-felé hajolva halad a Hertelende-ut ,* 6 ÉK-felé a Lap slut,* 7 K-felé a Kisibafai ut, *^ a Gudis végétől DK-felé a Likiut, 19 D-felé a Zsilerszki ut 20 indul. A falu D-i részéről kiinduló útnak a határban már Runyavicai ut a neve. A Stuksel folytatását képező, ÉNy-Ny-felé kanyarodó földutat §árfányi uWSarfányi ut v. no *r v Almamelléki ut- ^nak nevezi a nép, mert a régi Sarf án; y w Sárf ány ma lom mellett visz el Almamellék felé. B/ A_^ö^j3éghatár _fö Idraj^i_ neveL — A községből É-felé kiindulva, az úttól K-re elterülő rész neve La p si ^Lapsi d ülo, 24 amelyben 5 dűlő van. Az egész terület szántó. Régóta művelik, és a legjobb földnek tartják. Nevének eredetéről azt mondják az adatközlők, hogy régen ezen a területen feküdt valahol Lapsi nevű község. Ezt írásos adatok is bizonyítják. Németh Béla "Szigetvár története" c. (Pécs, 1904) munkájában (18. és 346.1.) Baranya megyei helyként említi Lapsi falut, mint a XIV. sz.ban már létező helyet, amelyet Ibafalva mellett sorol föl egy oklevél. Szigetvárnak egy 1719, aug. 2-án megjelent ismertetésében (Németh B. : i. m. 343, és 346. 1. ) azt olvassuk, hogy ekkor többek között Szabás, Gyorofü (Gyiíru # fu r ) Megyetfa , Lapsi, Cseben , Szagy , Szájgó, Liki, Ibafa, Bakócza, Szent-Lélek, Terecse Végány (Végág) stb. községeket a fehérvári káptalan követeli, de a fiskus bírja, (fiskus = királyi kamara). Ugyanerről a helyről és a majd említendő Likiről Csánki (Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában II. 502,503.1.) a következőket mondja Baranya vármegyénél: "Lapsi . Lapsi (1466: Kismart lit. 45.1.169. ) Az 1542. évi adóiajstrom (11. és 90.1.) két ily nevű helységet is ismer. Az 1466. évi Lapsi a megye Nyug. határszélén, Hertelend táján (Szigetvártól ék. ) feküdt. " "Liki. Lyky. (1466: Kismart lit. 45.1.169. ) Az 1542. évi adólajstrom (11.1.)
