Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

is ez alakban ismert, s Hertelend után sorolja föl. - Tehát e tájon, Szigetvártól ék. felé kereshetjük. Részletesebb kutatás idővel még kiderítheti, hogy a Lapsi ősi elnevezés rokone a Pécstől Ny-ra található Lapisi vadászház nevével, amelyről tudott dolog, hogy a római út kiinduló kövének emlékét (lat. lapis - kő) őrzi. Nem tartjuk kizártnak ezt azért sem, mert a vidék történeti, régészeti szempontból jórészt föltáratlan. A Lapsi névben talán azért is indokolt már a római utjelzőkövet keresnünk, mert több minden (1. a tört, részt!), de a Szentegyed mellett feltárt és még feltáratlan római temető különösen bizonyítja a rómaiaknak itt a közelben való tartózkodását. A Lapsi dűlő első dűlőjében van a Temető. 2r német nevén Frájthof. Régi temető, amelyet drótkerítés vesz ma körül. Fák is vannak benne, és sok síi' • ko, valamint itt találjuk a falu egykori birtokosának, a Jeszenszky családnak kriptáját is. A Lapsi dülő K-felé elhúzódik a község határáig, É-on mindvégig szomszédos a hertelendi határral. A dűlőben K-felé van két É-D irányú, egymáshoz közel eső szántó, amelyeknek keskeny, hosszúkás alakjuk miatt Nadrákszár eggy, 2

^ és Nadrákszár kettő

27 a nevük. A Lapsi K-i része vegyes erdő; tölgy, sok fenyő, bükk, gyertyán stb. Az egész Lapsi rész kb. 600 holdnyi, amelyben több (5) szakadékos, művelésre alkalmatlan, É-D-irányú völgy van. A Lapsi ÉK-i részén, kb. középütt van egy elhagyott birkaakol, Akol"*" Akó", 28 amely régi, és azt bizonyítja, hogy valamikor az itteni uradalmakban is virágzott a juhászat. (L. a történeti részt!) - Lapsi falu az öregek elbeszélése szerint a rét felé, tehát mélyebb részre esett, oda, ahol a nép az ut mentén megjelöli a régi település helyét. A Lapff / t si részben sok és bővizű forrást találunk. A vidék vízben különben is gazdag. A község kutjaiból (van 24-26 m. mély is) soha nem apad ki a víz. A Laps

i dűlőbe, annak K-i részébe belenyúlik egy völgyi rét, az ún. Lap Si rétek. 2

9 Ennek Ny-i oldalán, nyárfákkal szegélyezett dűlőút vezet ÉK-felé, a már említett Ako

lhozAkohoz, amely mellett ma üresen áll a ház, a juhászok egykori lakása. A dűlő D-i határát képező Lapsi uttól DK-re egy nagy, kúp-alakú dombot látunk, amelynek tengerszint feletti magassága 268 m. Neve PinceháW Kigcsezsdomb. 3u Kb. 20 holdnyi erdős legelő ez, homokos talajjal.- Az adatszolgáltatók azt mondják róla, hogy "valami török hagyómáiy - Erre abból következtetnek, hogy kb. 50 évvel ezelőtt ástak ott, és kardok, sarkantyúk stb. kerültek elő. Ezeknek sorsáról ma már senki nem tud közelebbit. Olyan egyénnel nem sikerült találkoznunk, aki ennél az ásásnál jelen lett volna. Az egyik adatszolgáltató (Papp József) tudomása szerint a domb tetején valamikor szellőzőlyuk is volt, amelyet azonban bedugtak, amely az ő gyerekkora óta beomlott, lerokkant. Gyermekkorában ez a szellőzőlyuk, vagy pincelyuk még nyitva lévén, abba több birka beleesett. Állítólag összekötözött rudakkal többször megkísérelték a pince mélységének megállapítását, de sikertelenül. A Pinceháttól DK-re egy kb. 35-40 holdas szántó terül el, at Drum eggg