Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

A falunak 1865-ben új temploma épült a régi helyén, és föl is szentelték azt a Szentháromság tiszteletére. A világháború előtt nagy fejlődésnek indult ez a hely. Az 1914-18-as háború azonban igen sok embert elragadott a falutól. Egyik-másik háztól az apa és a fiú is elvonult, úgyhogy megkezdődött a nyomorúság. A faluból legalább 60 férfi vonult be, akik helyett a nők és a serdültebb fiúgyermekek csak nehezen tudták ellátni a munkát. A világháború áldozatai a faluból a következők: 6 halott, két súlyosabb (egy 100 %-os, egy 75 %-os) és több enyhébb sebesülési hadirokkant. - A világháborút követő szerb megszállás idején a demarkációs vonal a faluval D-ről szomszédos hely. Gyűrutu alatt húzódott. A háb&r4 irtani években a falu K-i részén 5 házhe! osztottak ki. 1936-ból van egy fénykép a faluról, amely a községet a Mecsek egy nyugaí! emelkedője, a Hollófészek Ny-i ereszkedoin ábrázolja, és amelyet Kogutowiez Károly "Dunántúl és Kisalföld írásban és képben" c. műve közölt. (II. 56.1. XV. ) 1940. novemberében itt is megindult a németek szervezkedése: a Volksbundmunka. A mozgalom hazai német (sváb) agitátorai magyar hatósági kísérettel járták végig a falut (a hatósági emberek nem tudtak svábul), és mindenütt kikezdték a hivatásos nevelők: pap, tanító, jegyző és a megbecsültebb magyarérzelmű gazdák tekintélyét. - 1941.-ben már virágzik a Volksbund ifjúsági tagozata is. Hamarosan kérik az iskolában a német tannyelvű' oktatás bevezetését. Az 1941-évi népszámláláskor a lakosság 20 %-a vallja magát németnek a faluban. Amikor a német katonák sorozása itt is megkezdődött, megszeppent a nép. Önként innen nem jelentkezett egyetlen Volksbundos sem, de többet sikerült a sorozó bizottság magyar katonai tagjainak segítségével (!?) a Wehrmachtba erőszakolni, amikor azok többször nyomatékosan kijelentették, hogy csak magyar katonák hajlandók lenni. Igy kerültek a WeÜrmachtba a következők: (az elesettek neve aláhúzva) Mikii György, aki a Volksbund főkolomposa volt, Gut János, (ma Ausztriában él), Frank Mihály

, Meláth József

, Ursprung Péter

, Máj József stb. , kb. 11-12-en. Amikor a háború 1944-ben már a faluhoz közeledett, és a szovjet haderő alakulatai átkeltek a Dunántúlra, teljes kavarodás lett a faluban. A németek fölfegyverezték két megbízható emberüket: Löffler Mátyást és Müller Pétert. Ok adták a bírónak a fenyegető utasításokat, - amelyeket ismeretlen nevű főnöküktől, Almamellékről, az állandó telefonszolgálatban kaptak. 1944. november végén, éjféltájban érkezett: meg a kiürítési parancs, és a kirendelt kocsik 8 német családot fuvaroztak el az almamelléki nagyállomásra. Ezek természetesen nem jutottak el végső céljukhoz: a Mutterlandba, Németországba, mert a hadműveletek Ausztria területén utolérték őket. A szovjet csapatok egy ütegnyi tüzérsége 1944. dec. 6-án jött be nagy sárban Korpád felől, majd innen hamarosan tovább vontatták (megerősített fogatokkal) az ágyút Szentlászlóra. 1944. dec. 25-én összeszedték a némethű elemeket, és beszállásolták őket a további intézkedésig a szentlőrinci Gazdasági iskolába. Amikor az itt összegyujtendőket Cserdi községen át kisérték, ott a hidat javító kőművesektől töb-