Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

ben hallottak valamit az elszállításról, hosszabb ideig tartó hely re állító-munkára való igénybevételről, úgyhogy a szemfülesebbek mind megszöktek az ismeretlen cél, bizonytalan állomás felé irányuló menetből. A község lakosságában egymást követték a változások. A környék pusztáiról, 1946-ban Galambos-pusztáról, másrészt Kammererné földbirtokosnő pusztájának cselédsége települt be az elhagyott német otthonokba, majd később megkezdődött a hivatalos kitelepítés Németország keleti övezetébe. Ez elől ismeretlen helyre szökött Kiefer András és felesége (2 fő). Áttelepültek: Gut János (5), Herbert János (3), Mikii György (5).- Más, Baranya megyei község ben helyezkedtek el Bodovics József (3), Bánfa, Storz János (4) Csobokapuszta, Ursprung Mihály (2) Szentmáríen puszta, Schaub János (4) Bánfa, Heil József (4) Katádfa. Elm József (7) Szentmárton puszta, Lizán József (3) Cso~ boka-puszta, Handl Ferenc (6) Szentlőrinc, Löcher György (3) Csoboka-puszta, Kaiser József (4) Nagyváty, Ekkert Márton (6) Magyarhertelend, Herrmann Józsefné (4) Kispeterd, Molnár x\ndrás (6) Botykapeterd, May János (6) Királyegyháza, Getz Ferenc (4) Bükkösd. - Az Őslakosság fogyott tehát ekkor 81 fővel, amely veszteségen a betelepülés enyhített egy keveset. Lássunk még néhány statisztikai adatot is a faluról! {Vargha Károly: A Délkeleti Zselic c. 1941-ben megjelent mű 46.1. ) Az 1932, év Statisztikai Közlönyének adatai (83. köt. 18. I. ) ezek: Terület: 2265 kt. hold 1303 négyszögöl. Polgári népesség 1869-ben 587; 1880-ban 578; 1890-ben 702 fŐ, - Összes népesség 1900-ban 674; 1910-ben 625; 1920-ban 651; 1930-ban 610 lakos. - 1921-30 közötti időben tényleges szaporodás - 41; természetes szaporodás 76; vándorlási különbözet - 117, ami a gazdasági cselédek számának csökkenéséből magyarázható. Százalékosan kifejezve ugyanez a tényleges szaporodás, (illetve fogyás) -6,3 %, a természetes szaporodás 11.7 %, a vándorlási különbözet - 18,00 %. - A népsűrűség négyzetkilométerenként 1930 végén 46, 8, Egy másik statisztika adatai a következők; 1880 1890 1900 1910 1920 Magyar 190 . 209 201 169 219 Német 374 439 455 450 420 Szerb-horvát 14 48 6 5 Egyéb 6 12 1 12 Összes: 578 702 674 625 651 Magyarul tud 310 531 465 502 651 Népszaporodás 124 28 49 26 A lakóházak száma 1930-ban 115. - Terület 2265 kat, hold. Összes népesség 610. Napjainkban is találkozunk a falu nevével a napi sajtóban, de tudományos művekben is. Legutóbb 1957-ben említi a falut Genthon István: Magyarország