Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

perceptor [=adószedő j birtoka a szigetvári járásban."1727-ből azt tudjuk meg Baranya megye közgyűlési jegyzőkönyveiből a faluról, hogy az itteni nemesek ekkor végleg elvesztik nemességüket. (L. Németh B. :i. m. X. Baranya közgyűlési jkv. 318. II. 1727/10. ! ) Meglepetve látjuk azonban, hogy falunkat a Baranya megyei Hegyháti kerület 1742-ből való összeírásában nem említik. (Conseriptió Domestica Incryti Cottas de Baranya in Processu Trans = Montano peracta Anno 1742. ) Ennek oka vagy az, hogy a falu időközben elpusztult, vagy az, hogy ekkor - és ez nehezebben hihető - Somogy megyéhez számították volna. Somogy és Baranya határa ugyanis 1696-tól az ország nádorának, Herceg Eszterházy Pálnak végzése szerint a község Ny-i határszélével vágott egybe. 1752-ből van azonban már pontosabb értesülésünk, adatunk a faluról, és ezzel kezdődik a falu életének újabb, mondhatjuk 1944-ig tartó szakasza. - Egy összeírás (Conseriptió Doniestica Processus Trans Montani Inclyti Comitatus de Baranya. Anno 1752. —) Ibafa néven Horváth Dániel birtokaként említi ezt a helyet. A falu lakóit a következőképpen sorolja föl, és ez az összeírás a török utáni idők egyik legfontosabb névsora: A bíró Tonkovics György, Petrusics Marko elöregedett harangozó, Supanics Gyúró házas zsellér, Gótéban Miko (?) jobbágy, Vuktrics Péter jobbágy, Stark Gyuro házas zsellér, az elhunyt Paulesicska özvegye, a nyáj pásztora Bartolovics Tomó, Kovacsics Jankó jobbágy, az elhunyt Uzsok Lukács Özvegye, Suppan Mihály házas zsellér, az elhunyt Vukovics Marko özvegye, Vukovics Miklós jobbágy, Kucsinics Máthé jobbágy, Bartoiovics Grgo jobbágy. Vitkovics Thomo házas zsellér, Stephanies Gyuro házas zsellér, az elhunyt Matetricska özvegye, Kresznerics Markó jobbágy, Bozicsovics Gáspár házas zsellér, Jarnovics Jakob jobbágy, Tonkovics Jankó házas zsellér, Bozicsovics Ivo házas zsellér, Tonkovics Luko házas zsellér, Jandrle Mikola házas zsellér. Csapuran Miska házas zsellér, Sargics Gyuro házas zsellér, az uraság hajdúja Katies Misko, elöregedett özvegy Badankovicz. - A felsoroltaknak összesen van 29 házuk, a jobbágyok száma 8, a házas zselléreké 12, özvegy van 4. - Állatállományuk eszerint az összeírás szerint a következő: tehán 3, ökör 3, ló 6, sertés 3, malac 4, juhok és kecskék száma 11.- Terményeik: kétszeres két pozsonyi méronyi, zab és árpa 50 pozsonyi mérőnyi, dohányból 870 fontnyit termelnek. Boruk nincs. Minthogy az 1742. évi összeírásban még nem találhattuk meg a falut, az 1752. évi összeírásban pedig már 24 név található, arra kell következtetnünk, hogy a község a 150 éves hódoltság végén valamilyen okból elnéptelenedett, és ebben az 1742-52 közötti 10 évben települt újra. A helybeli források alapján azonban már most is egy kis igazítást kell tennünk. Minthogy Ibafa 1801-ig a mozsgói plébánia leányegyháza volt, az ottani anyakönyvekben és iratokban, így a plébánia történetében is megkerestük a falu nyomait. (L. a mozsgói plébánián a régibb, latin szövegű "História domestica seu totius Parochia Mosgoensis"-ti Év nélkül, írni kezdte Kollárovics Sebestyén plébános.) Álljon itt mindaz (Benkő Pál mozsgói plébános fordításá-