Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

tónak nevezi őt az írás. (Németh B. : i. m. 102.1, ) 1552- ből rendelkezésünkre áll egy kimutatás, amely a szigetvári vár bevételeiről és kiadásairól szól. Ennek 7. pontjában ez olvasható: '"ibafalvai Ferencnek még Segedh György kapitánysága alatt lovas szolgálatai fejében a kamara utalványozott 38 ft. 40 dénárt." (Németh B. :i. m, 110.1. ) 1554 szeptember 11-én Kerecsényi László, Szigetvár kapitánya katonái számára miheztartás végett szigorú rendeletet adott ki királyi utasításra. Ennek utolsó pontjában azt olvashatjuk, hogy végre óhajtja Őfelsége, a király, "hogy a már megállapított leltár szerint az ns&zes ingóságok rbafa

lvai Ferent áLgJ újra átadassanak, s a leltár egy másolatát r ki felküldjék. " (Németh ß. : i. m. 122.1.) A török egyre jobban terjeszkedett ekkor már a Dunántúl D-i részén, Szigetvár körül. "A közeledő veszély érzetében a kormány elhatározta, hogy Horváth Márknak (Ő volt akkor a vár kapitánya) pénzbeli segélyt is küld, és 1556. június 2-án Ibafalvai Ferenc deáktól, ki akkor dicator (adószedő) és egyúttal a kincstári pénznek kezelője volt, felvett 800 forintot, mely az időben tetemes pénzösszeget képezett." (Németh B. : i. m. 136.1. ) A mohácsi vész után a török még jó ideig nem ura a vidéknek. 1554-től azonban berendezkedik itt is, bár a nép még a régi földesúrnak (de a töröknek is) fizeti az adót. Az Országos Levéltárban (Urb. et Conscrp. ) az 1553-1730ig terjedő évekből a helységnek belső életére vonatkozó adózási és úrbéri kötelezettségeit feltüntető 21 db. összeírás jegyzéke a következő: 1553- ból (Fasc. 50. No. 24. ); 1565-ből (Fasc. 50. No. 25); 1712-ből három (Fasc. 15. No. 54; Fasc. 37. No. 44; Fasc. 50. No. 31. ); 1714-ből kettő (Fasc. 7. No. 51; Fasc. 31. No. 29. ); 1715-ből kettő: (Fasc. 23. No. 27. ; Fasc. 50. No. 33. ); 1716-ból kettő (Fasc. 23. No. 28; Fasc. 50. No. 34. ); 1719-ből (Fasc. 38. No. 78. ); 1722-ből (Fasc. 50. No. 37.); 1723-ból (Fasc. 50. No. 41. ); 1724-ből (Fasc. 50. No. 42. ); 1726-ból (Fasc. 50. No. 44. ); 1730-ból (Fasc. 50. No. 4. ); év megjelölése nélküli 4 (Fasc. 37. No. 47. ; Fasc. 37. No. 54; Fasc. 90. No.92. ; Fasc. 69. No. 69. ) - Ezeknek az iratoknak alapján részletesebben megadhatnók a falu életének rajzát "az 1553-tól 1730-ig lefolyt időkből. Más forrásokban, így a török kincstári adólajstromokban is találkozunk azonban falunk nevével. 1554-ben pl. Ibafalva néven a szentlőrinci nahie fejadódefterében 12 házzal jegyzik be, és megmondják, hogy a falu lakossága magyar. (VelicsKammerer: Magyarországi török kincstári adólajstromok, n. 164.1. ) Egy tizenegy évvel későbbi, vagyis az 1565-66. évi jegyzék szerint, - tehát Szigetvár elestének évében - a mohácsi szandzsáknál fekvő pécsi vilajet 2. nahiejéhez, a szentlőrincihez tartozó Ibafalva 13 ház után fizetett fejadót. - A településnek a hódoltság alatti életéről közelebbi adatok nem állnak rendelkezésünkre. A falu az erdők között, a hadi felvonulások útjaitól akkor hihetőleg távol esve élte át a hódoltság lassan múló éveit, sot a Rákóczi-kor erre a környékre eső mozgalmait is. Várady (i. m. II. 550. ) azt említi 1723-ból a faluval kapcsolatban, hogy "Horváth Dánielnek, az 1723. okt. l™én megválasztott