Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

I B A F A ( Falutörténeti vázlat és földrajzi névgyujtés 1954-ből. ) Vargha Károly 1950. jan. 1-től a szigetvári járásba tartozik. Hozzátartozik: Kisibafa-puszta. (Tőle K-re. ) Adatszolgáltatók: 1. Papp (Jernovics) József 59 é.földm. Ibafa* 2. Alpár János 74 é. ny. tanító. Ibafa* 3. Jäger Márton 27 é. tanító. Ibafa. 4. Storez János 27 é. ált. adminisztr. Ibafa • 5. Kiefer József 54. é, erd. alk. Ibafa» 6. Óbudai József 55 é. dolg. paraszt Ibafa. A plébánia adatai Tandlmayer Lipót plébános szíves engedelmével. Ibafa - németül ív fa - neve Pais Dezső szerint (M.Ny. VHL 401.) az ófelnémet iva * tiszafa* v. ószláv iva ''fűzfa'+ fa falva/ szavakból származik. A nyelvjárási német név a magyarok által használt elnevezés szabályos német nyelvjárási alakja, amely a b->v

y -a-ro -, - a.- - à szabályos hangmegfelelésekkel alakult. (Pais DezsŐ adatait átvették a következő müvek is: Föld és Ember. 1930.-4, 5, 6. sz. 265.1; Virágh Rózsa: Magyar helységnevek eredete. Szeged. 1931. -45. 1. ) 1. Terület: 2264 kat. h. 1442 négyszögöl, ebből községi terület kb. 1200 kat. h. 2. Lélekszám: 480. 3. Volt-e nagybirtok? - Igen. Özv. Kammerer Miksáné, szül. kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky Anna birtoka. 4. Hol volt? - A határ Lapsi, Gáj és Malomalja dűlőiben. 5. Mekkora? - 1066 kat. hold 212 négyszögöl. 6. Mi lett a sorsa? - 1945-ben fölosztva, Tszcs, Államerdészet számára átvéve. 7. Van-e Tszcs? - Igen. III. típusú ("Petőfi"). 8. Van-e Állami Gazdaság? - Nincs, csak Államerdészet. 9. A határ mely részén? - Lapsi, Liki és Gáj dűlőben az erdészet területei, - Lapsi, Liki, Gáj, Malomalja a Tszcs-é. 10. Mekkora? - 800 kat. hold az erdészeté, 600 kat. hold a Tszcs.-é, bár ez részben a kitelepített egyének, részben a Tszcs-be belépett tagok magukkal hozott földjén is gazdálkodik. 11. Mikor és honnan települtek a község lakói? A község története. Bizonyos forrásmunkák szerint a falu és környéke már a bronzkor emberének kedves tartózkodási helye volt hosszú századokon keresztül. (Pécs-bara-