Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

nyai ismertető. 1930. 150.1. ) Ugyanez a munka azt is állítja, hogy falunk "gazdag bronzkori lelőhely". - Ez a kifejezés nem helytálló. Valószínűleg Várady Ferencz (Baranya múltja és jelenje c. Pécs, 1896.) könyvének (II. köt. 175.1.) adatát toldotta meg a szerző, mert ez a munka azt irja, hogy az itt előkerült "őskori lelet: bronz tokos véső"-, másutt meg ezt mondja (11.13.): "őskori telep helye". - A leletről, előkerüléséről, annak hollétéről ma semmit sem tudunk. Kogutowicz Károly (Dunántúl és Kisalföld írásban és képben 11.138.1. ) még tovább megy, és ezt mondja: "Az egyetlen bronzkori lelet a Hegyhát környékén az ibafai". - Az itteni dombok, völgyek ég főként az A'más patak mocsárvüágának közelsége mind alkalmas környezetei jelentettek a halászé., vadászó ősembernek. Németh Béla (Szigetvár története. Pécs. 1903. 10. I. ) nem bronzkori településnek mondja ezt a helyet, hanem így szól róla: "ősemberi lakhelyet képez, " - közelebbi adatot azonban nem említ állításának bizonyítására. Amióta a községtől DNy-ra, 6-7 km-re fekvő Szentegyed puszta mellett előkerültek a római sírok, több történészünk Ibafára helyezi (Szigetvár helyett) azt a Limosa nevű római települést, amelyet ezen a vidéken jelöl valahol a rómaikori Itinerárium, térkép. - Hogy falunk környékén is jártak a rómaiak, azt a közelben előkerült más emlékeken kívül bizonyítva láthatjuk Németh Béla idézett müvében. Ez ugyanis 14-15. lapján a következőket mondja 1903-ban: "Szokás volt a rómaiaknál, hogy a kiszolgált katonaságnak vagy kiszolgált államhivatalnoknak a provinciákban kisebb birtokokat adományoztak, kik az után rendszerint a főútvonalak vidékén telepedtek le. Ily kis tuskulum £=magántelep5 több volt Baranyában, melyeket a kutatók még fel nem jegyeztek. Szigetvár közelében Szentmárton pusztánál az Ibafa felé forduló völgy sarkán állott egy ily római magántelep, hol néhány év előtt nagy mennyiségű római téglát ástak ki s ezek között egy kis Hermes szobrot is találtak, mély jelenleg a pécsi múzeumé. "Ha tehát nem Szigetvár volt Limosa, hanem Ibafa, akkor is találó volt ez a római elnevezés, mert Limosa "annyit jelent, mint sáros, posványos hely", és így ez az elnevezés ennek a vidéknek, falunknak is pontosan megfelelt. Sajnos, egyelőre nem ismerjük azonban sem itt, sem a környéken a római útvonalat, amely eligazíthatna bennünket a régi római települések megkeresésében. Azt is szomorúan állapítjuk meg, hogy a föntiekben említett Hermes istennőszobor leírásával nem rendelkezünk, pontos előfordulási helyét sem tudjuk, magáról a szoborról - és ez két háború után nem is csodálható! - a pécsi múzeum, amely a leletet átvette, ma már nem tud semmit. Több jel vall arra, hogy a 800-as évek körül a frank birodalomnak ebben a részében germán népelem vált uralkodóvá, sőt a domolosi (Szigetvár mellett) lelet is a longobard vagy keleti gót nép itteni uralmára enged következtetni. A honfoglaláskor már szlávok lakják a vidéket, amelyet a Kaán nemzetség