Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában
csak a 87. számú házban lakó Taigner János szerepelt. Később Gaál Ferencet is bejegyezték és neve mellé a 87 1/2 házszámot irták. Ugyanitt szerepelt 88 1/2, 89 1/2, 91 1/2 házszám, de hasonló megosztás másutt is gyakorta előkerült. Sürün találhatók a földkönyvekben későbbi bejegyzések, amelyek.egy-egy hivatkozási szám közlése után különböző adásvételi ügyletekre vonatkoztak. Ilyen volt például a VI. szakasz 2044/139 helyrajzi számnál az 1803. évből, a 2045/ 140 számnál 1794-ből, az 1946/41 számnál 1823-ból, a II. szakasz 1649/138 számnál 1827-ből, az V. szakasz 1521/10 számnál 1834-ből és többfelé másutt is. Végül a használat mellett szólnak azok a szakaszok végén következő bejegyzések és pótlólag csatolt ivek, amelyek az utolsó topográfikus numerus után (de ugyanazon számon) későbbi kiosztások, irtásföldek termelésbe éppen bevont területek nagyságát és birtokosait tüntették fel. Ilyenekre csaknem minden szakasznál bukkantunk, legjelentősebb volt mégis az V. szakasz végén közölt névsor az irtásföldön telepitett szőlők 72 uj birtokosáról, a XV. szakaszban az 1841/42-ben eladott erdőből vásárolt 171 parcella területének és tulajdonosának felsorolása, és az a XXII. szakaszhoz fűzött jegyzék, amely szintén számos irtásföld uj gazdáját tüntette fel. Berks már emiitett munkásságával kiegészítve tehát egyértelműen bizonyítható, hogy a kataszteri felmérés anyaga a XIX. században meginduló városfejlődés és a nagy méretű ingatlanforgalom állandóan használt alapjaként a város életében később is fontos szerepet játszott. 65 Ezután forgassuk végig az egyes szakaszok anyagát, figyelemmel kisérve mindazokat a korabeli viszonyokra fényt veto adatokat, melyek érdeklődésünkre tarthatnak számot. A szakaszok anyagát tartalmazó kötet vagy füzet elején mindig határainak és jellegének leírása olvasható. A földkönyvek német nyelven készültek, ami a József-kori adminisztráció egyik jellemzője és a kataszteri felmérés iratainak legtöbbször használt nyelve volt. Bár az utasítás azt kötötte ki, hogy minden helységben a lakosság anyanyelvén kell az iveket kitölteni és ennek érvényesítése érdekében különböző nyelven nyomtatott űrlapok készültek, a rendelet következetes végrehajtása elmaradt. 66 Gyakorta tapasztalható, hogy az örökös tartományokból kiküldött, magyarul nem tudó mérnökök, vagy a földesúr gazdatisztjei közül kikerülő oeconomusok a magyar helységek adatait teljesegészében német nyelven vették fel. Igy történt ez Pécsett is, bár a város a 18. század végén tulajdonképpen háromnyelvű volt. Jellemző viszont, hogy a földkönyvkészitést megelőző, itt-ott megtalált előmunkálatokat (névsorok, mérési adatok, stb. ) a helyi bizottság tagjai mindig magyar nyelven készítettekéi. A földkönyvek külső boritólapjára a szakaszok nevét ugyancsak mindenütt magyarul irták fel. Miután a szöveghű közléseknek nincs különösebb jelentősége, a földkönyvek bejegyzéseit általában magyar fordításban közöltem. Ugyanígy írtam át a neveket is, mert az eredeti szövegben három nyelven (magyar, német, latin) előforduló fonetikusan bejegyzett vagy lerövidített keresztnevek pontos visszaadása számos nehézséget okozott volna. A családnevek írásában az