Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

eredeti névalakokat hiven adtam vissza. Az I. szakasz, amely általában a helységek beltem létének adatait tartalmazza, a földkönyv külső boritójár ielso* város, másutt általában Belváros, elvétve "Vár" elnevezéssel szerepelt. Határainak leirása, meglehetősen sematikusan csak annyit tartalmazott, hogy a négy égtáj felől milyen másik szakasz, illet ve helység vette körül, határpontokat vagy a határvonal lefutására vonatkozó érdekesebb részleteket nem jegyeztek fel. A városrészben összesen 513 házat és az ezekhez tartozó kerteket mérték fel. A Pécsett követett gyakorlat szerint a házak udvarának területét nem állapitották meg, csupán a zöldséges, veteményes, gyümölcsös kertek adatait tüntették fel. Nem kerültek bevallás alá az ablakok előtt lévő kisebb virágoskertek és a tűzifa tárolására szolgáló elkeritett kertrészek sem. Pécsett nem éltek azzal a lehetőséggel, mint néfi7 hány jászsági helységben, amelyekben csak a 800 négyszögölnél nagyobb belsőségek adatait irták be a földkönyv rovataiba, a többit felmérték ugyan, de sem területüket, sem hozamukat nem vették be a községek összesitéseibe. Ugy tűnik, a belső telkek megitélésében és elhatárolásában a gyakorlat nem volt egységes és ez a felmérés végrehajtásának valóban egyik legsebezhetőbb, sokat vitatott pontja volt. Pécs városában a telkek elbírálásának fő szempontja az volt, tartozott-e a házhoz kert, vagy sem? Igy mindjárt az első helyrajzi számon fekvő városházánál bejegyezték: "kert nélkül", s magának a teleknek nagyságát hiába keressük. Ez később is többször előfordult, bár általában kevés olyan ház volt, amelynek semmi kertje ne lett volna. Ezek különben többnyire rendkivül kicsinyek voltak, sokszor nem érték el a 100 négyszögölet sem. Igy például Zsák Kajetan 13. helyrajzi számú konyhakertje mindössze 49 négyszögölet tett ki és ez a városban nem volt ritka telekméret. Kevesebb volt az olyan nagy belsőség, mint a Kapucinusok kolostorához tartozó 72. helyrajzi számú konyha- és virágoskert, mely összesen 2 kataszteri holdat és 304 négyszögölet foglalt el. Pécs mérésének irányitói mindenesetre eléggé szigorú álláspontra helyezkedtek, amikor a legapróbb kertek területét és hasznát is felvették. • Ezt a gyakorlatban azzal-enyhítették, hogy a kertek egy részét terméketlennek minősítették. Érdemes ezzel kapcsolatban az eredeti földkönyv néhány bejegyzését idézni: 2. helyrajzi szám: Köves talajú ablakalatti kert, felméretlen maradt 3. helyrajzi szám: Gazdasági udvar, gyümölcstelen, nem mérték fel 6. helyrajzi szám: Kis kert, köves talaja miatt nem mérték fel 7. helyrajzi szám: Kissé homokos talajú 42. helyrajzi szám: Konyhakertként felmérték, később azonban áthúzták és föléirták: fáskamrának meghagyva. Sajnos minden érdekes bejegyzés ismertetésére nincs helyünk. Csak példaként emelem ki, hogy a 18. topográfiai számon a Pálosok kolostorát, a 30. számon a Postaházat, az 527. számon a nagy piacteret (a plébániatemplommal), az 528. számon pedig a kis teret vették fel. Ez utóbbiak területét gyümölcstelen voltuk miatt nem állapitották meg. Az 524-526. számnál megjegyzeték, hogy ezeken a telkeken uj házak épültek, amelyek a népszámláláskor még nem