Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

tokhoz, a Horthy-rendszer egyre fasizálódó "népműveléséhez'' képest jelentett haladást. " A szabadművelődési irányzat képviselői korszerű szinvonalon igyekeztek pótolni a korábbi mulasztásokat. Vitathatatlan az is, hogy több területen komoly eredményi; hozott a nagyszabású vállalkozás. Méltányolni kell például, ahogy hozzáláttak a korszerű népmüvelés szervezeti megalapozásához, különösen a parasztság tekintetében pedig az általános és szakműveltség terjesztéséhez. "3. X A szabadmüvelodés központi intenciói és a magyar falvak valóságában folyó népművelési gyakorlat között sok eltérés volt. Érdekes ezért nyomon követni a megvalósulás megyei tényeit a maguk történetiségében. A VKM népművelési munkája 1945 nyarán indult meg. Augusztus 2-án Pécsre érkezett Gombos Ferenc levele, amelyben a népművelési munka beindítására "t áj értekezlet" előkészítésére adott megbízást a városi főlevéltárosnak. Ezt a "felnőttoktatási értekezletet" meg is tartották Pécsett még ugyanabban a hónapban. Boros István főispán nyitotta meg, a minisztériumot Katona Géza osztálytanácsos képviselte. Alapjában véve nem a mai értelemben vett zártkörű megbeszélés volt ez, hanem a széles nyilvánosság bevonásával megtartott ankét. Az ötnapos táj értekezleten részt vehetett a baranyai (elsősorban pécsi) és a szomszédos megyék értelmiségének meghívott tagjain kívül bárki más is. akit a népművelési kérdések érdekeltek. Valóban ugy tűnik, nem frázis, hanem komolyan vett szó volt az a felhívás, amellyel a pécsi sajtó zárta az értekezlet első napjáról szóló tudósítását: "A vezetőség ezúttal is felhívja a szeretettel várt vendégek részvételét a délutáni vitákban, hogy minél több oldalról és a szabad szó erkölcsi jogán szóljon a kérdésekhez. " Sajnos nem maradt fenn adatunk arról, hogy milyen kérdéseket és milyen intenzitással vitattak meg a résztvevők. A sajtóban közzétett előadáscimek, valamint maga a Gombos-féle levél sejtetni engedik, hogy széles témakört ölelt fel az ankét. A megbeszélés légkörére jellemző volt a minisztérium részéről elhangzott nyilatkozat, mely szerint "nem akar egy hivatalos felfogást ráerőszakolni a hallgatókra, hanem azt szeretné elérni, hogy valamennyien uj ötletekkel és tervekkel előállva, közösen készítenék el azt a tervezetet, amely alapját képezheti a jövő népnevelésnek. "4A minisztérium álláspontjában egy uj társadalmi igény tükröződött, amely a felszabadulás után a magyar közélet minden részét áthatotta: az embereket nemcsak a szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége töltötte el izgatott örömmel, hanem ezzel együtt működésbe jött egy nagyon pozitív feszítőerő is: az aktivitás, a tevékeny közreműködés vágya. Ennek a közéleti energiának a hasznosítását az ügyosztály is komolyan gondolta. Az ankét résztvevői közül néhányan később domináló szerepet vittek a baranyai szabadmüvelodésben és szoros kapcsolatban maradtak mind az ügyosztállyal, mind a népmüvelés publicistáival, szakembereivel.