Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában

Az előadások koalíciós alapon hangzottak el. Tartalmilag sajnos csak kettőről van némi ismeretünk. Az első tulajdonképpen nem is szoros értelemben vett előadás volt, hanem az ankétot bevezető főispáni beszéd. Boros István kijelentette, hogy a fasizmus szellemi - égének ideje lejárt, majd feltette a kérdést: "állami és társadalmi életünk kizökkenjen-e maradiságából vagy sem?" A választ is egyértelműen adta meg: "alakuljon át a magyar élet, méghozzá gyökeresen. Nem kétséges az sem, hogy ezen változás . . . kizárólag és egyedül demokratikus lehet. " Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójának fejtegetését az eg3^koru sajtóból ismerjük. Az ankétról beszámoló cikk hosszabban elidőzött ennél a felszólalásnál, s feltehetően hűen adta vissza annak gondolatmenetét. Érdemes idézni az egészet, mert 20 év távlatából is roppant friss és aktuális: "Az élet javai, igy a művelődés javai mindenki számára valók, elsősorban tehát igényt kell táplálnunk mindenkiben a művelődés javainak elsajátítása érdekében. A jó munka, a jó teljesítmény fokozása biztosítja a kulturális haladás lehetőségét a munkaidő és a munkabér szabályozásával. A parasztságnál a szövetkezeti parasztság az alapfeltétel. Csak a szövetkezeti parasztság tud géppel, műtrágyával minőségi termelésre átrendezkedni. Az értelmiségnek pedig nem okievelekre, hanem mély tudásra kell fennmaradását felépítenie és képzeit kiváltságai helyett be kell állnia a dolgozó milliók közé és ott kell szakértelmének bizonyságát adnia. . . " "A legnagyobb cél, melyet a világ demokratikus tömegei szolgálhatnak hatásosan a világbéke gondolatának az ápolása. Ezt pedig a demokratikus közvélemény kialakításával érhetjük el. " A közvélemény szerepéről szólva kifejtette, hogy a múltban hiányzott "a fejlődő világ tényekre épülő szemmel tartása, hiányzott a tények ismerete a népek millióinak műveltségéből. A körülöttünk változó világot "pedig szemmel kell tartanunk. Csak az ujraalkalmazkodás ad biztonságot valamennyiünknek. De erre az iskolában nem lehet felkészülni, mert mikor még iskolába jártunk, ezek még nem voltak, és mikorra a mai ifjúság felnő, uj problémák lesznek, amelyekről még semmit, vagy keveset tudunk. Ez tehát csakis a felnőttek oktatásán keresztül nyújtható életszükséglete az emberiségnek. " "A részletesen megtervezett népmüve lés pedig - a szakmüvelés, a kultúra ágazatainak, a nyelvi müvelés nyújtása kétségtelenül jobb megélhetést, életbiztonsági érzetet ad a felnőtteknek, növeli a termelés eredményeit, általában véve a közjót szolgálja s mind-