Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

gük városi polgár volt, főleg ügyvéd vagy tisztviselő. Ök azok, akik korábban nem lehettek országgyűlési követek, minthogy nem voltak nemesek, ugyanakkor képesítéssel rendelkeztek a hivatalviseléshez és a politikai pályához is. Valamennyien a társadalmi átalakulás lelkes hívei közé tartoztak. Hírnévre tett szert közülük pl. Bocsor István pápai és Karika János kecskeméti református kollégiumi tanár, Bója Gergely szegedi és nagykanizsai tanítóképzői professzor vagy a pesti Graefl József ügyvéd. Kevésbé maradtak meg az utókor emlékezetében, de az országgyűlés alatt határozottan képviselték a mezővárosi parasztpolgári érdekeket a pécsváradi Hegedűs Imre, a ceglédi Varga Sándor vagy a hátszegi román Ohnitz János (loan Onitiu) ügyvédek, a felvidéki mezővárosok és kerületeik választói is több esetben helyezték bizalmukat helyi „néppárti ügyvédekbe", jegyzőkbe, mint Dualszky Ignác zsolnai ügyvéd, Jakubik Antal rózsahegyi jegyző, a Bitesén mandátumot kapott Martincsek Miklós nagyszombati prókátorba. Ha már a prókátorokról esett szó, összegzésünk szerint - nem meglepő módon - ez a képesítés és foglalkozás volt a leggyakoribb a honatyák között. Legalább 190 képviselő végezte el valamelyik-pozsonyi, győri, nagyváradi -jogakadémiát vagy líceumot és tette le az ügyvédi esküt. Meglepő viszont, hogy 1825 és 1848 között mindössze 5 népképviselő szerezte meg a pesti királyi egyetemen a jogi doktorátust, mint a jogi tudomány legmagasabb fokozatát. Közülük híresebb ember csak Császár Ferenc, az író és bíró volt. Egyetem végzettségű volt még a két erdélyi orvos, a szász Fabini Frigyes és Lészay Dániel is. A kamarai bányatanácsosi állások is akadémiai képesítéshez voltak kötve, ezt az oklevelet a Selmecbányái Jendrassik Miksa, az abrudbányai Reinisch Ágoston és az krassói Omoravica pótkövete, Fülepp Sándor - a híres Fülepp Lipót öccse - szerezte meg. Összesen tehát 195, legfeljebb 200 felsőfokú végzettségű képviselő számlálható össze, ami 43-44%-os arányt jelent a 457 honatya között. Ne feledjük azonban, hogy a kor szokása szerint a főnemesek és a legmódosabb köznemesek nem vettek részt intézményes képzésben, hanem házitanítók oktatták őket. így történt ez még gróf Széchényi Istvánnal is, aki csak 1 év katonai akadémiát végzett, mégis kiemelkedő műveltsége nem képezheti vita tárgyát. 6. Most jutunk el egy alapvető és jogos kérdéshez: Volt-e parasztképviselője az 1848/49. évi országgyűlésnek. A közhelyszerű válasz, hogy ti. egyedül Táncsics Mihály, helytelen, mivel Táncsics ugyan ácsteszéri jobbágyok sarjaként született, de gimnáziumi és magántanárrá képezte magát és a pesti Józsefvárosban élt. Ilyen paraszti származék volt rajta kívül még pl. két kálvinista lelkész, a siófok-szabadi Cserki István és a pápai tanár Bocsor István is. A kortársak két honatyát tartottak „gazduramnak" - az Eszék melletti