Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Bona Gábor: Az 1848-as honvédsereg Baranya megyei származású tisztjei

egy honvéd üteg parancsnokaként tovább is a Délvidéken tevékenykedett, majd november 24-én az erdélyi magyar sereg tüzérparancsnoka lett. Ez utóbbi minőségében december közepén részt vett a császáriak támadásának megállításában a Csúcsai-szorosnál, majd Bem Észak-Erdély felszabadítását eredményező támadó hadjáratában. Ennek végeztével a lengyel tábornok 1849. febr. 3-án őrnaggyá léptette elő Bőhmöt. Ugyancsak részese lett a későbbi harcoknak, melyek végeredményeként Erdély 1849 március végére teljes egészében a magyar csapatok kezére került. A hadjárat sikeres befejezését követően Böhm az erdélyi hadsereg központi lőszerraktárának parancsnoka lett Nagyszebenben, egyben pedig az itteni hadosztály tüzérparancsnoki teendőit is ellátta. 1849 július közepén az említett raktárral előbb Marosvásárhelyre, majd innen Kolozsvárra települt át a közeledő orosz csapatok elől. A szabadságharc végén Gál Sándor tábornok székelyföldi csapatainak maradványaival Kazinczy Lajos ezredes Magyarországról érkező segélyseregéhez csatlakozott. Az egyesült sereg a világosi fegyverletétel hírére azonban eloszlott, illetve augusztus 24-25-én megadta magát az oroszoknak. Böhm maga a menekülést választotta. Hosszabb ideig Szatmár megyében bujkált, majd az idők enyhültével hivatalnok lett Szatmárnémetiben. Ugyanitt halt meg 1867. dec. 22-én. Közlöny 1848/46., 123., 137. és 163., Mikár I. 86., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 4870., Uo.: Hm. Ált. 1849. 2076., HL.: 1848/49 34/104/8, 42/17. és 51/24., Uo.: Honv. segély 1868. 3282., KAW.: Bomb, korps. 1841-1850. 4/113. Csatáry (Niesner) Antal 1821-ben Pécsett született, r. katolikus. 1838-ban tisztjelöltként beállt a 3. vértes lovasezredhez. Innen 1842-ben a 7. könnyülovasezredhez helyezték át, ahol 1848. júl. 1-én hadnagy lett. Ezrede 1848 szeptember közepén a Dunántúlon Jellacic inváziós hadához csatlakozott. Niesner ekkor elhagyta ezredét, a nevét Csatáry-ra változtatva szolgálatrajelentkezett a magyar hadügyminisztériumnál. Eredményeként október 1 -ével előbb a Hunyadi önkéntes lovascsapat al-, majd okt. 19(16)-án a Jászkunságban alakuló huszárezred főszázadosává (századot parancsnokló kapitányává) nevezték ki. Ez utóbbi, a 14. Lehel huszárezred szervezése december közepén fejeződött be. Ekkor az ezred nyolc századából ötöt - köztük Csatáryét is - a császári kézen lévő Aradot ostromló magyar hadtesthez osztották be. A Gaál Miklós, majd 1849 tavaszán és nyarán gróf Vécsey Károly tábornok parancsnoksága alatt álló hadtest Arad zárolása során több összecsapást vívott a várat felmenteni kívánó Temesvári várőrség csapataival. Ezeknek lett részese Csatáry is Lehel huszáraival. Később, 1849 májusában Temes