Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Bona Gábor: Az 1848-as honvédsereg Baranya megyei származású tisztjei

várát vették ostrom alá. (Az aradi vár körül addigra hatalmas kiterjedésű árok-rendszer épült, melynek segítségével Vécsey itt visszahagyott csapatai hermetikusan elzárták a külvilágtól, július elején pedig megadásra kényszerítették a császári örséget.) Temesvárt azonban a szabadságharc végéig hiába ostromolták Vécsey csapatai. A 7-8 ezer főnyi őrséget a hasonló létszámú magyar ostromlóhad nem tudta térdre kényszeríteni. A honvédeknek különösen a Schwarzenberg dzsidásezreddel gyűlt meg a bajuk, mely az ostrom során többször kitört a várból. Támadásaikat a Lehel huszárok azonban többnyire sikeresen visszaverték. Vitéz századosukat Csatáryt augusztus elején Vécsey javaslatára a hadügyminisztérium őrnaggyá és osztályparancsnokká léptette elő. E minőségében vett részt a mindent eldöntő temesvári csatában, amely után a Vécsey vezette V. hadtest is követte Görgei példáját: augusztus 22-én Borosjenőnél letette fegyverét az oroszok előtt. A fogságba esett magyar katonákat az oroszok átadtak a császáriaknak, s közülük egykori császári-királyi tisztek az aradi hadbíróság elé kerültek. Csatáryt 1849. nov. 29-én. 29-én golyó általi halálra ítélték, ezt azonban a „legfelsőbb kegyelem" 16 évi várfogságra változtatta. A munkácsi várbörtönbe került, ahol 1850-ben meghalt. Közlöny 1848/109., 128. és 131., MOL.: Hm. Ált. 1848. 6502., 7268., 1849 26147., HL.: 1848/49 12/22., Uo.: Aradi hadb. 113/5 2/318. Czapf (Zapf, egy ideig Pétsy) Károly 1818. ápr. 10-én Pécsen született, r. katolikus. Apja császári-királyi hadnagy volt, aki 1848/49-ben nyugállományú tisztként a szegedi honvéd kórház felügyelőjeként szolgált. Fia, Károly, gimnáziumi tanulmányait Pécsen végezte, majd 1835-ben beállt az 52. gyalogezredhez. A forradalom kitörésekor a 37. Máriássy gyalogezred 3. zászlóaljának hadnagya volt Nagyváradon. Alakulatát 1848 nyarán a Batthyány kormány mozgósította, és a Temesi bánság területére vezényelte. Zászlóalja, melyet Vetter Antal alezredes, a későbbi honvéd altábornagy vezetett, igen kitűnt a Bácskából hamarosan ide is átterjedő szerb felkelés elleni küzdelemben. Legsikeresebb fegyvertényüket szept. 2-én a perlaszi felkelő-tábor bevételénél hajtották végre. Októberben az alakulat csatlakozott a honvédsereghez. S Vetter példáját követve ezt tette a tisztek nagy része is. Czapf ekkor honvéd századosi rangban az ezredessé, majd tábornokká előléptetett Vetter törzskarába került (okt. 19.). E beosztásában 1848 őszén részt vett a honvéd vezérkar létrehozásában, az 1849 márciusában pedig a magyar fősereg (Feldunai hadsereg) főparancsnokává kinevezett Vetter támadási tervének kidolgozásában. Később, 1849 nyarán a Délvidéki magyar hadsereg (a bácskai és bánsági csapatok) had-