Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

Jön a muszka, - fegyverre^ hadd veszszen el! * ..... * • \ •Jön • maszka, jön a világ legnagyobb zsarnokának étm, fektelen népe, a magyar nép földére. . j^^-•• Rablás, pusztítás, vérlázító erűszak első lcpéjflMK'Jiyomai. Jön az isten legáldottabh Tőidére, melly boldo^Epak teremtetett, hogy hasonlóvá tegye saját országa sivatagjaihoz. -HJPfc Isten kertje az ország előtte, megette pnaztiswfwaljbűi az élet eltűnt. Jön aratni, hol a magyar nép vetett, szüretelni, bol a magyar nép szőlőtőkét ültetett s ápolgatott. Jön rabolni, gyilkolni, nőket fertőztetni a császár parancsára. Jön fiainkat anyjuk öléből kiragadni, hogy a zsarnok zászlói alatt szülőik, testvéreik s hazájuk hóhérjaiként szolgáljanak. Jön szabadságunkat megsemmífeni, annyi vérrel, annyi győzelemmel, annyi dicsőséggel kivívott szabadságunkat, hogy újra rabjai legyünk «-gy hitszegő, méregkeverő, vértől párolgó uralkodóháznak, melly kiirtásunkat a pokolnak esküdte. De, hála istennek! i 'ég nem tompult <•! a magyar huszár kardja, m magyar honvéd szuronya, melly győzelemről győzelemre haladva, Austria legrettenetesebb hadát semmivé tette; még nem hőit el a magyar nép lángoló lelkesedése, melly annyi nyílt és titkos ellenséget legyőzött, annyi iiöliért é.i árulót letiport. Hadd jöjöu a muszka is, hadd lelje ó is sirját e zsarnok vesztóföldön ! Az új ellenség nem félelmesebb annál, kit ifjú hadaink porrá zúztak; a veszély, melly hazánkat most környezi, kis-.bb annál, melly a múlt évben a készületlen, alvó népet meglepte. Hadd jőjnn a muszka, .'ládáink és népünk várják. De ismerjük harezunk i veszélyünk mibenlétét. A királyi zsarnokság, miután régi fegyverei : ámitás, szenteskedés, hitszegéi eltompullak, ujakat keres i vadságban, embertelenségben és vérontásban. Kiirtani akar minden műveltséget, lelkesedést, tudományt és erényt, hogy «Irl csendben elvadult, baromi szolganépeken uralkodhassak. Szövetkezett a vad muszkákkal, miként szövetkezett a vad ráczokkal, szerbekkel és oláhokkal a magyar nemzet kiirtására. Küzdenünk kell nem csak jogaink és szabadságunkért, hanem létünk és életünkért. S nem csak magunkért, hanem más népekért is küzdünk. Ott van a lengyel, kl velünk vérzik és győz, s győzelmünktől legyilkolt hona feltáraadását várja; ott az olasz, ki velünk együtt legnemesebb vérét ontja a szabadságért; ott a német, ki velünk küzd és boszút áll Becsnek császárt hóhérjain. Nagyszerű e harcz, inert az egyesült népek harcza a világnak egyesült zsarnoksága ellen. Magyar nép! mulasd meg a világnak, hogy méltó vagy Hlyen harcz élén állni, hogy méltó vagy a világ szabadságát kivívni. Magyar nép! kelj fel egész törhetlen erőddel — a ellenséged veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy méltó vagy hadaidhoz, mellyek Szolnokon, Sarlón, üttdán s Erdély szent földén győzlek — só veszni fog. Magyar nép! segítsd, előzd meg hadainkat az ellenség fölkereségében s üldözésében — a ó venni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy neked nem kell pánczél, nem kell kard, hogy mellel, karral véded a hazát — só veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek , hogy a bátor ember kezében a kasza, a csép, a dorong többet, ér a gyáva bérzsoldos puskájánál s ágyújánál — só veszni fog. Magyar nép! niutnxd meg nz ellenségnek, hogy miként véredet, úgy vagyonodat íi-m kimé.led a hazáért; hogy házadat, csűrödül inkább a lángoknak adod át, minisem n«'kl; lovadat, marhádat inkább elhajtod, mintsem használatára engedjed — a ó veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy te vagy a honnak fia, hogy neked minden bokor, minden halom timet, melly megélt halál vár reája, az erdő, a bérez erősség, mell}bői soha ki nem ver, minden nyom út, mellyen titokban hirt viszcsz a tlcidnek minden mozgásairól — hogy ó itt idegen, hogy nincs útja* sem hídja, sem töltése, melyJyet éjjel cl nem ronthatsz; hogy nincs nyugta ;em éjjel sem nappal — só veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy ellensége vogy, hogy irányában nincs törvény, nincs igazság, nincs irgalom: — hogy minden szem halálát lesl, hogy minden gondolatod vészién jár, hogy sziled minden lüktetése átok a zsarnokokra s szolgáikra — só veszni fog. Magyar nép! mulasd meg a világnak, hogy méltó vagy a szabadságért elvérzett fiaidhoz— a győzni fogsz. A pokol ellened, veled az isten — győzni fogsz! Hadd jőjön a muszka, jójön és veszszen! Du dap esi, június 20-kán 1840 Felhívás. Budapest, 1849. június 26.