Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Márfi Attila: Színjátszás Pécsett 1848-1849-ben

MÁRFI ATTILA SZÍNJÁTSZÁS PÉCSETT 1848-1849-BEN PÉCS SZÍNHÁZI KERETE A REFORMKORBAN A 18. sz. második felében az osztrák nemzeti színészet létrejöttével a Habsburg Birodalom németek lakta polgárvárosait is hamarosan megérintették a világi színjátszás első követei, a vándortársulatok. Megjelenésükben szerepet játszhatott a korabeli városok vezető, elit rétegének, a módosabb német polgárságnak igénye és befogadó képessége és az ún. színiutak kiépülése. A kereskedelmi útvonalak nyomán kifejlődött vándorutak nemsokára keresztül-kasul átfonták az országot, érintve a legjelentősebb városokat. Pécs nemsokára az egykori déli színiút egyik legfontosabb színiállomásává lépett elő.

1 Az első német színtársulat meghiúsult próbálkozása után (1730) csak a királyi diploma elnyerését követően válhattak rendszeressé a színielőadások a Mecsekalján. 1785-től a német teátristák ismét felfedezték városunkat, s a századfordulótól már folyamatosan fogadták őket a polgárházakban és fogadókban. Ezen színésztruppok műsorrendje követte Bécs, Pozsony és Pest-Buda színpadain már sikerre vitt színműveket. Igaz az Udvar és a cenzúra rendszabásai is befolyásolták a repertoárt a tünékenyebb és felszínesebb darabok irányába.

2 A világi színjátszás fejlődési folyamatait azonban jelentősen befolyásolták a korabeli hatalmi viszonyok, a politikai erőt képviselő rendek egymáshoz való viszonya is. A zsenge, alakulóban lévő színművészet sem nélkülözhette a komolyabb anyagi és erkölcsi támogatást. Amely mecenatúra rendi alapon rétegződött a korszak hatalmi struktúrája szerint. Ezért mecénásként jelentkezett a tárgyalt időszakban az egyház, a vármegye és a város nemesei és természetesen Pécs polgársága.

3 Hatalmi torzsalkodásaik olykor a nagy változások korát élő színművészetre is kihatottak. Különösen érzékelhető ez a reformkorban, de ezt megelőzően is, amikor a több, mint három évtizedes német hegemóniát követően megjelent az első magyar színésztársaság az öt torony városában. Az úttörő Balogh István truppját 1818 után egyre-másra követték a nemzeti színészet további kövei 2 3 M. Császár 1990. 39-41., Márfi 1997a. 117. Márfi 1998. 132. Márfi 1997b. 245-246.