Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

A 19. század első felében létesült gyárak és manufaktúrák közül egyedül a Madarász féle Csetnek-pécsi vasgyár bizonyult életképesnek. A gyár 1842-ben kezdett termelni és a pécsi szénre alapozta a tevékenységét. A vá­ros gazdaságát később meghatározó szénbányászat éppen csak a szárnyait bontogatta. A 18. század végétől a 19. század közepéig kisüzemi módon, szinte kizárólag kézi erővel történt a széntermelés. A bányák többsége egyé­ni vállalkozók, ún. „szén ásó társaságok" kezében volt. 5 A Haas Mihály által is oly büszkén emlegetett manufaktúrák és gyárak (a dohányőrlőgyár (1827), a selyemtenyésztő és feldolgozó egyesület (1836), a likőrgyár (1838), posz­tógyár (1839), gyufagyár (1842) és az egykori papírmalomból gőzerővel működővé átalakított papírgyár stb.) nem tudtak tartósan talpon maradni a tőkeszegénység, valamint a nyugati jobb és olcsóbb árucikkek piaci döm­pingje miatt. 6 A város kereskedelmét a 36 tagú kereskedőcéh (kereskedőtestület) és a 30 fő körüli kisebb bolttal rendelkező szatócsok bonyolították le. A 18 vendég­lő mellett számtalan bormérő és alkalmi árusítást végző állt a lakosság ren­delkezésére. A város másik húzóágazatának a szőlő- és bortermelést tekinthetjük. A városi polgárok, így az iparosok többsége szőlőt is birtokolt és müveit, illet­ve műveltetett. A zsellérek többsége maga is szőlőtulajdonos volt, aki nap­számosként mások szőlőjét is gondozta. A zsellérek másik nagy csoportja a város erdejében dolgozott napszámosként. 7 Pécs a legmagasabb városi jogállást 1780-ban nyerte el. Mária Terézia ek­kor emelte a püspöki várost nyolc évtizedes küzdelem után szabad királyi városi rangra. A város ténylegesen (de facto) szabad királyi város lett, ám jo­gilag (de jure) nem, mert az országgyűlés a káptalannal folytatott pere miatt nem iktatta azt törvénybe. A törvényerőre emelkedés hiányában, ezért az or­szággyűlésre nem küldhetett követeket, nem szerkeszthetett követutasításo­kat, nem kaphatott követi jelentéseket, nem vehetett részt a reformküzdel­mekben, így a városok megújításáért folytatott reformmunkálatokban sem. Mivel kimaradt a reformkori politikai küzdelmekből, kevésbé érték el a re­formkori szellemi áramlatok. 8 5 Huszár 1995. 149-150. 6 Szita 1995. 127-131. A^oró 1995. 33-34. Haas Mihály szerint Pécsett a szénbányákon, a Pécsi Takarékpénztá­ron, a Madarász féle Csetnek-pécsi vasgyáron kívül a Linberger féle cukorgyár, a Hüttner féle papírgyár, se­lyemgyár, likőr- és ecetgyár, szivar- és gyufagyár, szeszfőzde működött itt 1845-ben. 790 céhes iparos mellett 200-nál is több kontár dolgozott. Haas 1845. 37-38, 63-78. 7 Móró 1995.33. 8 Kajtár 1973. 8. Ungár 1934. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom