Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

A FORRADALMAK VISSZHANGJA PÉCSETT 1848 tavasza nagy politikai kérdéseinek többsége itt is lecsapódott. Pécsett a belső rend védelme és a nemzetőrség megszervezése, az országgyűlési képviselet ügye, az ezüstpénzhiány és az ellátási nehézségek, a zsidókérdés, a sajtószabadság megvalósulása, a polgári átalakulás megvalósulása jelentkezett hangsúlyozottabban. Ezekben a hetekben kisebb hatalmi űr keletkezett az országban és a politikai cselekvésnek eddig soha nem tapasztalt széles köre nyílt meg. A régi kormányszervek (kancellária, kamara, helytartótanács), bár hivatalosan változatlanul tovább működtek, hatalmuk azonban mégis megrendült. Batthyány Lajos gróf megbízott miniszterelnök István nádor felhatalmazása alapján március 17-től adhatott ki ugyan érvényes rendeleteket, majd a leendő kormánya nevében a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (továbbiakban MOIB) intézkedhetett, de az első felelős magyar minisztérium csupán május közepén alakult meg és dolgozott teljes jogkörrel. A márciusi események vizsgálatánál két kérdés önként kínálkozik. Mi történt ebben az ország központjától meglehetősen távol eső településen és hogyan fogadták a lakosság különböző rétegei a változások hírét? A márciusi 15-i pesti forradalom pécsi visszhangja az országosan előállt koreográfiát követte. Itt is közgyűlést és népgyűlést tartottak, plakátokat nyomtattak, megvitatták a tizenkét pontot, nemzetőrséget szerveztek stb. A forradalom híre, az erről szóló hírlapok és a 12 pont, Nemzeti Dal kinyomtatott példányai a baranyai kikötővároson, Mohácson keresztül március 18-án érkeztek meg Pécsre. Nyílt ajtók mellett azonnal összeült a város közgyűlése, ahol a városi tanács és az akkori önkormányzati testület, a választott polgárság tagjain kívül az érdeklődő lakosok is megjelenhettek. A közgyűlésen Pest városának a nemzethez intézett hírlapi felhívását és a békés alkotmányos átalakulást veszélyeztető „kedélymozgalmak" elleni intézkedéseket tárgyalták meg. Rögtön kitűzték a nemzeti zászlót a városház tornyára „[...] a Hazának alkotmányos, és törvényes békés úton eszközlendő kifejlődése eránti forró óhajtásnak jeléül [...]." Elhatározták, hogy a 12 pont megvitatására másnap délelőtt 10 órakor összeül a város közgyűlése. A közgyűlés összehívásáról röplapokon értesítették a város lakosságát. A kinyomtatott plakát is az átalakulás békés jellegét hangsúlyozta. Maga a fejléc szövege és sorrendje is erre utalt: „Éljen A KIRÁLY! Éljen A HAZA! ALKOTMÁNYOS SZABADSÁG! S BÉKÉS EGYETÉRTÉS!" A rend fenntartásával a városkapitányt, mint a nemzetőrség parancsnokát bízták meg, hogy a nemzetőrség (ez ekkor még a régi pol-