Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

egykor tanácsos voltál!" Magánvéleményét pedig így vetette papírra: „Barthosnak van esze, jelleme nincs." Betegsége miatt ideiglenesen nyugalmazták. 34 éves korában, „ínlázban" halt meg. Budán helyezték örök nyugalomra. Szeretett felesége és három kiskorú gyermeke gyászolta. Forrás: Beér - Csizmadia 316., 384. Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár é. n. 50. Közlöny 1848/15. OL N70 Arch, regnic. Diaeta anni 1848/49 2A 14/a OSZK Fol. Hung. 2092 Kozma György Az 1848-49-iki magyar szab. harc szereplőinek lexikona. BenczeIgnác (Pécs, 1808. október 12. - Mohács, 1859. április 21.) Bencze Ferenc és Miklós szigetvári lakosok 1721-ben igazolták nemességüket, A család a római katolikus hitet vallotta. Ignác apja József (Kisasszonyfa 1758- ?) egyszerű molnár volt, anyja Neizer Magdolna, később pécsi lakosok, öccsét Ferdinándnak hívták. Ignác maga nőtlen maradt. Tanulmányai egyelőre ismeretlenek, de bizonyára Pécsett járt középiskolába és a jogi líceumba is. Ügyvédi oklevele 1837. július 10-én lett kihirdetve a megyében. Vármegyei tisztviselői pályára lépett. 1841. hites esküdt a szentlőrinci járásban. 1842-ben és 1845-ben a tisztújításon baranyavári esküdt szolgabírói ranggal. 1848 júniusában a siklósi járás esküdtjévé választották, egyben ügyvédkedett is. 1848. június 21-én került sor Mohácson az országgyűlési képviselő választásra. A Közlöny szerint megválasztása váratlan volt, mivel a vármegye középponti választmánya jelöltje a tüzes ellenzéki mohácsi főjegyző Hatos Gusztáv volt. A lap szerint azonban Bencze is a „tökéletesen a mi emberünk, kormánypárti, tűzpróbás becsületességű". A korábbi tisztújítások főkortese volt, „a mi vidékünk Alkibiádesze". Országgyűlési szerepe a passzív, de hűséges részvételben merült ki. Nem lett bizottsági vagy küldöttségi tag, kormánybiztossá sem nevezték ki, viszont Debrecenben, Szegeden is kitartott a magyar nép szuverenitását megtestesítő törvényhozó testület mellett. Egy 1849. július 21-i megyefőnöki jelentés szerint a vagyontalan Bencze Ignác Törökországba menekült. Vidinben a volt kormányzó Kossuthtól őrnagyi rangot kapott 1850 elején - de amnesztia reményében 1851. július 15-én hazatért. 1852 júliusában a cs. kir. haditörvényszék felségárulás miatt kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését előbb 2 év várfog-