Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

ságra enyhítették, majd 1852. július 15-én a maradék fogságot elengedték és lakhelyéül Mohácsot jelölték ki. Minthogy ügyvédi hivatása gyakorlásából is kizárták, állástalan lett. A rendőri jelentések szerint magas termetű, őszes fekete hajú, nagy szakállú, barna szemű férfi szegényen, öreg édesanyjával élt egy kis házban és néhány holdnyi földje volt csupán. Ennek ellenére a legmagasabb társadalmi körökkel állt kapcsolatban (!), magatartása kifogástalan és erkölcsös volt. Internálás alá került, de 1853. júliusában engedélyezték a lippiki - Szlavónia - jódfürdőre való utazását. Az uralkodó hozzájárulásával 1856. július 12-én elengedték a vagyonelkobzási büntetést, ugyanazon év december 1 -vei pedig észrevétlen rendőri megfigyelésre enyhítették szabadsága korlátozását. Elete utolsó napjáig rajta tartotta szemét a titkosrendőrség. Mohácson, 1859. április 21-én gutaütésben (apoplexia pulmonalis) halt meg. Hegedűs Imre (Helesfa, Baranya vm. 1814 - f 1866 után) Nemesi származású, római katolikus, 1850 előtt nőtlen családi állapotú férfi. Felsőbb iskoláit valószínűleg Pécsett végezte, a püspöki székhelyen a líceumnak jogi fakultása is működött. Hegedűs életpályájának első ismert állomása, hogy Pesten 1842. április 23-tól ügyvédi gyakorlatot kezdett, főnöke Kelemen kir. táblai bíró lett, közben járulnok volt Jeszenszky ügyvédnél, akinek Zöldfa utcai házában lakott. Hat vizsgát végzett el sikeresen 1842 júniusa és 1843 januárja között, majd az ügyvédi esküt 1843 március havában tette le. Hegedűs 1848 előtt Pécsvárad mezőváros ügyésze volt, a megyei életben nem vett részt. Az első népképviseleti országgyűlés követválasztásán 1848. június 21-én a vármegye középponti választmánya jelöltjét, Perczel Miklóst győzte le 1792 : 1178 arányú voksolással. A Közlöny szerint politikus jellemét a megye sem ismerte. A Képviselőház 1848. július 7-én észrevétel nélkül elfogadta mandátumát, bár az igazoló választmány szerint a választási jegyzőkönyv hiányos volt, mivel csak a szavazók számát közölte, a neveiket nem. Az ismeretlen vidéki ügyvéd agilisnak mutatkozott az ország törvényhozásában. Augusztusban több törvényjavaslatot nyújtott be 1. a községek rendezése, 2. a polgári egyenlőség iránt és 3. a volt nemesi fundusok birtok adó alá eséséről. Későbbi, augusztus 28-án kelt indítványa szerint az 1848 július-december havi első állami költségvetés nem csak felesleges és haszontalan, de az 1847/8. évi VIII. tv.-ben kimondott közteherviselési egyenlőség és arányosság elvével is ellentétes. E törvénytől pedig eltérni egy jottányit sem