Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

1861 elején viharos jelenetek között visszahelyezték polgármesteri székébe. Április végén halt meg, szegényen. Családja nem lévén, Pécs városa temettette el Budán. Forrás: Drzavni Arhiv Hrvatske Viroviticka Zupanija Urbarialia 36/1816, 51/1820 OL N70 Arch, regnic. Diaeta 1848/49 2A 58/a, c, e. 105/f. és 123/c 425/a/48. Angyal Pál, sikabonyi (Pécsvárad, 1813. január20-Pécs, 1867. szeptember20.) Ősi nemesi család sarja, a családról már az 1327. évtől maradtak fenn adatok a pozsonyi káptalan levéltárban. Új adomány levelet nyertek: Mihály 1439-ben és Pál 1501-ben. A család időszakunkban élő tagjai leszármazásukat az 1680-as években élt Mihálytól tudták levezetni, akinek fiai: Gergely és Miklós. Gergely, aki 1726-ban nemesi bizonyságlevelet kapott Pozsony vármegyétől. Képviselőnk nagyatyja, Pál Dorogon (Esztergom vármegye) volt jegyző, majd szekszárdi tiszttartó, első neje Valoseh Klára, második neje Eötvös Karolina. Gyermekei: 1. József, 2. György-Alajos, (1784-1851), 3. Antal esperes, 4. Anna Andok Józsefné, 5. Klára Pritz Mihályné. Apja, György Alajos (1784-1851) dunaföldvári tiszttartó és édesanyja Sey Erzsébet, 1808-ban házasodtak össze. Gyermekeik: Teréz - Vass Józsefné, Pál, Paulina - Sey Istvánné, Róza és Imre, aki 1848/49-ben honvédhadnagy volt. Pál Ibafán, 1840. április 28-án vezette oltár elé Jeszenszky Floriannát, gyermekeik: a fiatalon elhunyt Kálmán (1841-1852), Pál-Nándor ( 1842) későbbi alszolgabiró majd pécsi kir. táblai bíró, Flóriánná - Nagy Jenőné - (1847-1879), és a második Kálmán (1852). földbirtokos, vármegyei tisztségviselő (esküdt, aljegyző, majd szolgabíró). Angyal Pál Dunaföldváron nőtt fel, iskolái nem ismertek, de ügyvédi képesítést szerzett - a legkézenfekvőbb, hogy Pécsett, a püspöki líceumban. Ezután vármegyei tisztviselői pályára lépett, ellenzéki, liberális tábort erősítette. 1838-ban, 1840-ben szentlőrinci járási esküdt, 1844-ben megyei másodaljegyző, 1847-1848-ban első aljegyző, 1848 kora nyarán szolgabíróvá választották. A szabadelvűek Pécsi Tárogató címen május-júniusban lapot indítottak, amelyet a konzervatív polgármester a nyomda tiltása által akart lehetetlenné tenni. Angyal Pál azonban védelmébe vette az újságot. 1848. június 20-án a Közlöny szerint zavartalanul, közfelkiáltással választották meg a bükkösdi kerület képviselőjének, „Becsületessége folytán bírja a nép bizalmát".