Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

kai előéletének folyománya a külügyminiszteri megbízatás elfogadása, mint ahogy ezt Kossuth jól érzékelte. Az elfogadó nyilatkozatát nem ismerjük, de az nem lehetet más, mint egy hazafias hitvallás, szolgálatainak feltételek nélküli rendelkezésre bocsátása. Külpolitikai jártasságának azonban nincsenek bizonyítékai, diplomáciai gyakorlattal pedig minden kétséget kizáróan nem rendelkezett. A magyar függetlenségi törekvések 1848/1849-iki külföldi fogadtatásáról kevés információja lehetett, hiszen az országgyűléstől, a Honvédelmi Bizottmánytól, illetőleg Kossuthtól, aki a külügyeket ténylegesen irányította távol tevékenykedett. Levélben Kossuth Batthyányi csak belpolitikai eseményekről tájékoztatta. Szemere Bertalan miniszterelnök hasonló gondokkal küszködött. A kormány megalakulását követően éppen Batthyányi kérte, bírja rá Kossuthot, hogy a külpolitikai levelezésekbe adjon neki betekintést.

3 Batthyány Szemerének visszavárólag megküldte azokat. Kísérőjegyzékén 58 irat szerepelt. A legelső kérdések között, ami Batthyány Kázmérban felmerülhetett az, hogy milyen esély van az ország függetlenségének kivívására. Tekintve hogy kormányzati tevékenységgel, különösen a külügyeket illetően nem foglalkozott, egy általa jártasabbnak ítélt személytől, a Debrecenben lévő országgyűlés miskolci tagjától, egyben korelnökétől, Palóczy Lászlótól

4 kért írásbeli tájékoztatást. Az 1849. május 16-án Debrecenben dátumozott és az előző éjszaka írt négy oldalas tájékoztató a külügyminisztérium irattöredékeként 1851 -ben Alexander Bach belügyminiszterhez került, akinek irathagyatékában sikerült aztán megtalálni.

5 A Batthyánynak levél formájában írt tájékoztató szerzőjének közlése szerint csupán emlékezete alapján készült, források ugyanis nem álltak rendelkezésére. Az összefoglaló az 1814-1815. évi Bécsi Kongresszus határozatainak, a Szentszövetség létrejöttének okai ismertetésével indul, majd rátér az azóta keletkezett szabadságmozgalmakkal kapcsolatos fellépésekre és azok tanulságaira. A Bécsi Kongresszus döntéseiről annyit jegyzett fel Palóczy László, hogy az öt nagy és nyolc kisebb hatalom megállapodásait, garanciáit tartalmazza, külön kiemelve itt Angliát. Fő hibájának tekinti, hogy a kisnemzetek a kongresszuson képviseletet nem kaptak, „így róluk náluk nélkül végeztek." A 3 Waldapfel 202. 4 Palóczy László (1783-1861). Borsod vármegye követe 1825-től a reform-országgyűléseken, korelnöke az 1848/1849-es első népképviseleti országgyűlésnek. 1850-ben halálra ítélték, de Haynautól amnesztiát kapott. Takáts Sándor szerint ( Kémvilág Magyarországon. 108-109) az országgyűlések egyik legnépszerűbb, hihetetlen memóriával rendelkező szónoka, aki rendkívüli olvasottsággal is dicsekedhetett. Nagy tekintéllyel bírt, Arany János, Czuczor Gergely és Jókai Mór is magasztalta erényeit. Fiatal politikusok nemzedékei nőttek ki szárnyai alatt. 5 Staatsarchiv Wien. A.V.A. Nachlaß Bach. Ungarische Akten. Kartai 38.