Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

lett, még az ausztriai bank jelen állásának a városi közönség előtt történt hirdetése után is, azon szomorú helyzetben vagyunk miképp kereskedésünk és vásáraink teljes megszűnéséről és oly aggasztó állapottól méltán tartanunk kell, hogy felsőbb k[egyes] k[irályi] érkezendő röktöni [sic!] segedelem nélkül jövőnk mélyébe s tartós maradásunkba belátni s népünkön s magunkon segíteni képesek alig lehetünk.[...]

54 A helytartótanács válaszában a bankjegy átváltásnál uzsorát űzők szigorú büntetésére utasította a várost, és azzal nyugtatta meg, hogy a kincstár intézkedett, miszerint a pécsi sóhivatal pénztárában elegendő ezüstpénz legyen.

55 Pécs városa és Baranya megye márciusi forradalom utáni első, március 19-i közgyűlése egyaránt foglalkozott a súlyos ezüstpénzhiánnyal. A város közgyűlése a konzervatív főispán és első alispán távollétében a megyét irányító Perczel Imre másodalispántól kért a megye pénztárából átváltásra 3000 pengőforint ezüstpénzt, mert „A vertpénzek [ezüstpénzek] naponként érezhetőbb hiánya minden kereskedelmi forgalmat, de főképpen a mindennapi élet tekintetéből oly fontos hetivásárokat már már teljes elnyomással fenyegeti." Vélhetően a megye sem rendelkezett váltópénzzel, ezért Perczel Imre másodalispán a császári királyi hadipénztárhoz fordult, amely rendkívül gyorsan intézkedett és már másnap késznek mutatkozott, hogy a királyi sópénztárnak kiutal 1500 pengőforint ezüstpénzt. A város nevében Piatsek József főadószedő bonyolította le az ügyletet.

5 A szükségletekhez képest az 1500 pengőforint csak csepp lehetett a tengerben, ezért március 24-én 10 ezer pengőforint bankjegy átváltásával bízta meg a város Taitl Ferenc szószólót és Blauhorn Mihály kereskedőt, választott polgárt. Az összegből 4000-4000 forintot Jellasich János városi főjegyző és Blauhorn Mihály adott kölcsön kamat nélkül. Az ezüstpénzhiányt a fenti 10 000 pengőforint sem oldotta meg, ezért a város kérte a kamarát, hogy továbbra is szállítson ezüstpénzt a pécsi királyi sóháznak.

57 Többet nem igen tehetett, mert nemhogy ezüstpénzzel nem rendelkezett, hanem még papírpénzzel sem, amit ezüstre válthatott volna. A lakosság lecsillapítására - az ügyben tulajdonképpen illetéktelen - Perczel Imre másodalispán is azonnali ezüstpénz küldeményt kért a MOIB-tól április 3-án.

58 Pénze azonban a MOIB-nak sem volt, ezért csak megnyugtatás eszközével élhetett. Április 5-én ismertette a kincstár elnökének előző napi levelét, 54 Pécs város tanácsa a helytartótanácshoz, Pécs, 1848. március 13. BML, Pécs város tan. ir. 1287/1848. 55 A helytartótanács 1848. március 21-i 13 802. sz. rendelete. BML. Pécs város tan. ir. 2042/1848. A helytartótanács 1848. március 24-i 13 803. sz. rendeletében szintén azt írta Baranya megyének, hogy a bankjegyek beváltására a pécsi és többi királyi sóhivatal részére egyaránt elegendő ezüstpénzt küld a kincstár. BML. Bvm. kgy. jkv.615/1848. 56 BML. Bvm. kgy. jkv. 5., 739/1848. Pécs város tan. ir. 1442/1848. Pécs város tan. jkv. 1479/1848. 57 BML. Pécs város tan. jkv. 1538,1733/1848. 58 Simon 1989. 126.