Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

hogy a kincstár kellő ezüstpénzzel rendelkezik, de a szállítás a távolság és a közlekedés nehézségei miatt időt vesz igénybe, ezért legyenek türelemmel. A városi tanács a közhangulat megnyugtatására a rendeletet kinyomtatta.

59 A fenti és hasonló nyugtatgatásuk azonban nem számolták fel az elégedetlenséget, mert nem oldották meg a problémát. Az ezüstpénzhiánnyal kapcsolatban rendkívül találóan állapította meg Kossuth Lajos a kamatos kincstári utalványok kibocsátásakor: „Minden eldugott forint egy csepp vér, mely a nemzet ereiből haszontalanul elvonatik. Az országban ez idén, mintegy 8 millió frt bécsi bankjegy váltatott fel ezüstpénzre, - s a beváltott bankjegy eltűnt a forgalomból, s töbnyire eltűnt az érte kapott ezüst is - és az élet, a forgalom ennyivel szegényebb lett. így bünteti meg magát a rosszul számított bizalmatlanság."

60 A bizalmatlanságot fokozta, hogy a papírpénz beváltását egyre szűkebben szabta meg az Osztrák Nemzeti Bank. 1848. márciusában-áprilisában előbb nem váltottak be többet személyenként 500 forintnál, később már csak 25, majd 5 forintot. Május 22-én pedig egy kormányrendelet végképp beszüntette a magyarországi beváltásokat.

61 Azt, hogy Pécsett mennyit válthattak be egy-egy személynek adatok hiányában még csak megbecsülni sem tudjuk. Az 1848. évi ellátási nehézséghez hozzájárult, hogy az ezt megelőző 1846- 1847-évek rossz mezőgazdasági termésűek voltak. Pécsett már 1847- ben is magas volt a szarvasmarhák ára, ezért a céhbeli mészárosok száma lecsökkent ötre. 1848 elején a drágaság, a széna és a legalapvetőbb népélelmezési termék, a vágómarha ára napról napra nőtt, és a magas árak miatt kevés marhahús állt a lakosság rendelkezésére, aminek következtében húshiány lépett fel. (Borjú- és sertéshús még kevésbé volt, de a hús szón mindig is a marhahúst értették ekkoriban.) Mivel az alapvető cikkek árát a vármegyék szociális okokból hatóságilag rögzítették (árszabás, limitáció), ezért a mészárosok kérték a marhahús árszabásának felemelését. A városi tanács ez ügyben írt Pozsonyba, Majláth György főispánhoz február 28-án.

62 A városi tanács által pártfogolt mészárosok ezután a március 28-ára összehívott rendkívüli megyei közgyűléshez fordultak és a marhahús fontjának 18-20 krajcárra emelését kérték. A megye a túlzottnak tartott követeléseiket elutasította és limitáci ójában a marhahús árát fontonként 14 váltó krajcárban állapította meg: 59 BML. Pécs város tan. jkv. 1863/1848. 60 Kossuth Lajos pénzügyminiszter felszólítása a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében. Buda, 1848. május 23. BML. Pécs város tan. ir. 2574/1848. Idézi Faragó 69., 136. Az ezüstpénz Magyarországról igen nagy mértékben áramlott Bécsbe, mert ott közel 10%-al magasabban váltották be. Faragó 123-125., 136-137. 61 Faragó 15., 22-25., 42. 62 BML. Pécs város tan. ir. 1073/1848. A limitációról való felvilágosításért itt mondok köszönetet Kaposi Zoltánnak.