Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

„régi jó táblabírák" alkották, úgymint Záborszky Alajos, Majthényi József báró, Majthényi István báró, Majthényi Lajos báró, Mihálovich Imre, Mihálovich Károly, Mihálovich Lajos,

32 Bésán János báró 3 és Perczel Miklós.

34 A megyei elit többségének Pécsett is volt háza illetve lakása, ezért kötődtek a városhoz. Baranya megye liberális politikusai közül feltűnően hiányzik a vezetőjüknek, Batthyány Kázmér grófnak a neve. Ám nem kapott díszpolgári címet a megyét ekkor irányító Perczel Imre másodalispán sem. A helyi díszpolgárok közül egyetlen egy volt, aki nem tartozott a megyei nemességhez, egy nyugalmazott pécsi katonatiszt (egyébként szintén nemes), Nagy Ferenc es. kir. őrnagy.

35 Pár nappal később, március 23-án ismét két pécsi lakost: Jónás József c. kanonokot, líceumi igazgatót és Radenich Ferencet, a líceum jogtanárát választották díszpolgárrá, a nemzetőrség szervezése körüli érdemeiért.

36 1848 előtt a szabad királyi városoknak csak az lehetett teljes jogú (választó és választható) tagja, aki polgárjoggal rendelkezett. A szűk körű városi polgárjog kiterjesztése rögtön a március 19-i közgyűlésen felmerült. A közgyűlés néhány helyi ügyvéd kérelmére jóváhagyta, hogy az oklevéllel rendelkezők (polgári eskü letétele, taksa lefizetése után, nemzetőrségi szolgálat kötelezettsége mellett) polgárjogot kaphassanak.

37 Valóban, a polgároknak felvettek száma többszörösére ugrott. Amíg 1847-ben összesen 11 -en kaptak 28 Záborszky Alajos (1808 -1862), ügyvéd, publicista. Az 1840-es években a Pesti Hírlap munkatársa. 1848-ban a szigetvári kerület országgyűlési képviselője. A trónfosztás után a kormányzói hivatal álladalmi tanácsosa. A bukás után elítélték. 1861-ben újra országgyűlési képviselő. Feltételezhetően azonos azzal a Záborszky Alajossal , aki 1848-ban Baranya megyebizottmányának a tagja. 29 Majthényi József báró (Apáti, 1814. nov. 16.-Pécs, 1888. máj. 25.), liberális politikus. 1845-ben a Magyar Országos Védegylet pécsi osztályának elnöke, a Baranyamegyei Gazdasági Fiókegyesület alelnöke. 1848. március 19-én Baranya vármegye országgyűlési követe, májustól első alispánja. 1849 májusától kormánybiztosként kísérletet tett megyéje felszabadítására. A bukás után Amerikába emigrált. 185 l-ben kötél általi halálra ítélték. 1861-ben távollétében megválasztott országgyűlési képviselő. 30 Majthényi István báró (Lelle, 1788-1868), őrnagyi címmel nyugalmazott cs. kir. huszárszázados. Pécsi lakos, 1848- ban a megyebizottmány tagja. 1848-ban nemzetőr alezredes, honvéd ezredes, majd tábornok, Komárom várparancsnoka. 1849 januárjában lemondott, de a császári hadbíróság mégis megfosztotta rangjától és nyugdíjától. 31 Majthényi Lajos báró, nyugalmazott cs. kir. kapitány. Pécsi lakos, 1848-ban a megyebizottmány tagja. 32 A Mihálovichok (Mihálovitsok) a Baranya megyei középbirtokos nemesek közé tartoznak. Birtokaik Baksa, Görcsöny és Téseny községekben feküdtek. Mihálovich Imre, Károly és Lajos baranyai táblabírák, Mihálovich József volt első alispán fiai. Mihálovich Imre 1848-ban a megyebizottmány tagja, pécsi nemzetőrömagy. Mihálovich Károly 1848-ban a megyebizottmány tagja. 33 Bésán János báró, liberális politikus, Baranya megyei nemes, birtokai Dunaszekcsőn feküdtek. Baranya vármegye 1847 októberi követválasztó közgyűlésén az ellenzék követjelöltje és az 1848. január 18-i tisztújításon pedig első alispánjelöltje. 34 Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. dec. 15.-Baja, 1904. márc. 14.), reformpolitikus. 1832-től Baranya vármegye aljegyzője, majd szolgabírája. 1848-ban a kölesdi kerület országgyűlési képviselője, nemzetörömagy, 1849- ben honvédezredes. A bukás után emigrált. 1868-1887 között Baranya vármegye, 1875-1887 között Pécs város főispánja. 1887-1892 között országgyűlési képviselő. írod. Dobos 1995. 85-116. 35 Nagy Ferenc cs. kir. őrnagy, június elsején megválasztott pécsi önkormányzati képviselő, nemzetőrőrnagy. 36 BML. Pécs város tan. jkv. 1536/1848. 37 BML. Pécs város tan. jkv. 1440/1848.